A termelők felkészületlensége, a szaktanácsadási háttér- és a tőkehiány vezetett oda többek között, hogy Magyarországot nem jegyzik a nagy almatermelő országok között – hangzott el egy debreceni tanácskozáson.

Az elsők közé küzdötte fel magát viszont Kína: ma ők adják a világ almatermésének 35 százalékát, és ismerve a tempójukat, rövidesen még nagyobb részt szereznek maguknak az almapiacból. Ezzel szemben a hazai 41 ezer hektárnyi területen lévő ültetvény közel fele 20-25 éves telepítés. Annak ellenére, hogy 1995-től egészen az uniós csatlakozásig, tisztességes támogatást igényelhettek a termelők új fajták telepítéséhez. És miközben a termesztésben élen járó országokban már a színező vagy éppen a fagyvédelmi öntözés bevezetése a tét, a magyar termelő a növényvédőszert sem képes megvenni. Az egyetlen megoldás, hogy összefognak a termelők. Az országban jelenleg 70 szervezetet tartanak nyílván, ami önmagában is sok, de még nagyobb baj, hogy az Áfészek mintájára, kereskedők szervezték maguk köré a termelőket. A megoldás pedig nem ez. Bodnár József, az Alma Terméktanács elnöke:

Ha a termelők rájönnek arra, hogy saját maguk hoznak létre termelői szervezetet, ott ahol az ellenőrzés, a beruházások eldöntése ténylegesen a tagok ötletéből, igényéből ered.

Magyar Rádió