spacer
spacer

Geigerfarm
Kezdőlap
Szüret - 2014
Bemutatkozás
Hírek
Szolgáltatásaink
Néhány fotó
Galéria
Lapszemle
Linkek
Meggyes receptek
Keresés
Legyen Önnek is honlapja! Készítette, szerkesztette, tárhely: CSABAPROG Kft.
 
Kezdőlap arrow Lapszemle arrow Gyümölcs - Zöldség arrow Veszélyben a hazai nemesítésű gyümölcsök

Veszélyben a hazai nemesítésű gyümölcsök Nyomtatás
Írta: Geiger   
2006. április 04. kedd 19:19

Hagyományosan magyar gyümölcs a szilva és a kajszi. De meddig marad az? Még mindig azokból a génbanki, illetve honosított szilva alapanyagból élünk, amit a mai kutatók megörököltek.





 

Ők nagyon sokat tesznek ma is azért, hogy újabb hibridjelöltek szülessenek barackból. Az Országos Fajtaminősítő Intézethez jelenleg is közel húsz szilva fajta van bejelentve. De pénz hiányában ez a folyamat kérdése, hogy elindul-e?

Surányi Dezső professzor szerint ha csak a fajtában gondolkodunk, nem lehet eredményt elérni, mert nincs meg a minimális összegünk sem. „Véletlenül” olyan lejtős pályákon folynak ezek a pályázatok, hogy érdekes módon az kevés is mindig ugyan arra az 1-2 helyre csorog. Így roppant nehéz lesz a XXI. század kihívásainak megfelelni, illetőleg nagyon könnyű lesz bizonyítani azt, hogy bizonyos helyekre talán nincs is szükség –véli a szakember.

Ha végigtekintünk a magyar kutatóintézeteken, akkor Újfehértó az almás termésűekben - alma, körte, birs, naspolya - csodálatos génbankot hozott létre, mégis haldoklik. A bogyósgyümölcsök fellegvára is omladozik Fertődön. Érd és az Elvira is szebb napokat látott egykor, de több cseresznye és meggy is világhírű eredményeket ért el. Cegléd a kajszi és a szilva fellegvára. A XXI. Században, úgy néz ki, mint hogyha le lehetne húzni a redőnyt. Surányi Dezső megjegyezte: „Talán egy nagyon picit legyünk mégis bizakodóak, mert ezek az évelő növények még a szűklátókörű embereket is képesek túlélni. Minden szomorúságos idő után jön a tavasz és akkor mindig egy kicsit jobb az ember kedve és hangulata is. De az igazi nagy gond a következő. A nyolcvanas évek elején kellett indítani egy vírusmentes törzsültetvényt. Milliós nagyságrendben bocsátottuk ki a csemetét, miközben bizonyos lobbi érdekek is érvényesültek, hogy ne legyen drága az oltvány, mert nyilvánvaló, hogy a vírusmentesítés egy ültetvényben pénze kerül. A könnyebb ellenállás irányában megengedték azt, hogy most már nem kell vírusmentes alanyt használni, hanem nullás jelzéssel kerültek ezek be a szaporítási jegyzék könyvekbe. Bárhonnan beszerezhető, úgyhogy lehetséges, hogy ma már közép keresztet kapna az a szerencsétlen kollega, akit annak idején szinte keresztre feszítettek a meggymaggal. Bárhonnan lehet hozni, nem számít, mert az 10 filléres és ezt mindenki tudja, hogy 10-15 fillérért előállított csemete kisebb kiadást jelent, mintha 15-20 forint lenne. De ha csak az a célunk az egésszel, hogy a színvonaltalanságunkat kelljen a világnak bebizonyítani, akkor tényleg a lehető legjobb úton haladunk”.

Forrás: Magyar Rádió

 

 

 
< Előző   Következő >




spacer

.
© 2020 GEIGERFARM
Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License.
spacer