A május eleji fagyok rendkívül súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben: az észak- magyarországi területek idei termése szinte teljesen, az Egri borvidék szőlőrügyei mintegy 10 százalékban pusztultak el. A szakemberek szerint az idén is lesz bor és pálinka, a kérdés csak az, hogy milyen alapanyagból és mennyiért.

Kevesebb, drágább pálinka?

A legsúlyosabb fagykárok Észak- és Kelet-Magyarországot érték: Borsod, Heves, Szabolcs és Hajdú-Bihar megye nagy részén elfagyott a termés jelentős része. A mínusz 6-8 fokos hideg miatt a védett részek kivételével szinte az összes gyümölcsfaj 90 százaléknál nagyobb arányban károsodott - mondta Szabó József, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A károk felmérése még nem fejeződött be, de az már biztos, hogy a pálinka legnépszerűbb alapanyagai, a kajszibarack, az őszibarack, a szilva és a körte ezen a területen szinte teljesen elpusztultak. A szokatlanul hideg időjárás a cseresznyefákat sem kímélte, az Alföld délebbi részein mínusz 3-5 fok volt, itt a termés 30-60 százaléka fagyott el. A Dunántúlon valamivel jobb a helyzet. A Velencei-tó partján csak foltokban voltak fagykárok, leginkább a körte és a kajszibarack egy része ment tönkre.

A súlyos fagykár minden gyümölcstermék árát meg fogja emelni, Szabó József szerint azonban a pálinkafőzés nincs veszélyben, mert a szükséges gyümölcsmennyiséget lehet importálni. Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafőzde Kft. főzőmestere úgy véli, "a gyümölcshiány miatt az igény nagyobb lesz, mint a kínálat, és emiatt természetesen nőni fognak az árak is". Egyelőre még nem lehet tudni, milyen mértékben, hiszen az agárdiak által felhasznált gyümölcsök nagyobb része nem fagyott el, és a szüretig még számtalan időjárási tényező alakíthatja a gyümölcsök ízét, aromáját, belső tartalmi értékeit.

Az azonban könnyedén előfordulhat, hogy az idén kevesebb pálinkát palackoznak Agárdon, mert a főzde nem tud annyi gyümölcsöt felvásárolni, amennyire szükség lenne. A pálinka minőségének színvonala azonban nem csökkenhet, viszont kérdéses, hogy megtalálják-e a minőségi elvárásokhoz megfelelő alapanyagokat. Vértes Tibor elmondta, számolnunk kell azzal is, hogy nem csak a borok, hanem a pálinkák esetében is évjáratokról beszélhetünk majd, attól függően, milyen minőségű lesz a felhasznált alapanyag.

Van még esély jó borokra 2007-ben is

A szőlőültetvények a jelek szerint jobban ellenálltak a fagynak, mint a gyümölcsösök. Bár a hírek szerint az Egri borvidék 10 százalékán teljes a pusztulás, a többi területen lesz szőlőtermés. A fagykár sok szőlőfajtát érint, így például a cabernet sauvignont, a pinot noirt, a kékfrankost, a portugiesert, a királyleánykát, a rizlingszilvánit, illetve a chardonnay-t is.

Simon József, az Egri Hegyközség elnöke szerint mégsem beszélhetünk a borvidék egészét érintő kárról, mert a fagy csak a hűvösebb hajlatokban levő tőkéket tette tönkre. A szőlő azonban ezeken a helyeken is túlélte a fagyokat, és bár idén időt és pénzt kell eredmény nélkül ráfordítani, jövőre itt is lesz termés. "Tavaly a megszokott hozam 20 százaléka termett, ehhez képest az idei évben még mindig jobban állunk. Éppen ezért ha a múlt év mintegy 60 százalékos árnövekedéséhez viszonyítunk, nem kell jelentősebb drágulásra számítani."

Az egerszalóki St. Andrea szőlőbirtokon, Lőrincz György borászatában a 35 hektárból egyhatod rész a veszteség. A fagy leginkább a Ferenchegyet és a demjéni Hangács-dűlőt károsította a tulajdonos-borász szerint. A területen az előző években is kevés volt a termés: a hozam 2005-ben és 2006-ban sem érte el a 30 mázsát. Ha a jövőben nem következik be újabb károsodás - fertőzés, rovarkár - akkor biztosan lesz bor. Az árról sajnos semmi biztosat nem lehet tudni, mert a vörösbor csak két év múlva kerül piacra, a fehérbor értékét pedig az árverseny fogja meghatározni.

Az Árvay szőlőbirtok területén 87-ből 8 hektárt ért károsodás. A mádi területen a Juharos-dűlőn és a Kishegyen a szőlő 45 százaléka, a rátkai területen az Istenhegyen és a Padihegyen 60 százaléknyi furmint és hárslevelű fagyott el. "Biztos, hogy az idén kevesebb palack kerül ki a pincészetből, de a károk ellenére elképzelhető, hogy nagyon jó év várható" - mondta Szentléleki Gábor, az Árvay és Társa Kft. szőlésze. A pincészet egyébként is komoly hozamkorlátozással dolgozik, egy tőkén csak 7 fürtöt hagynak meg. Ha nem lesz több kár, az elfagyás még kompenzálható, és talán nem lesz jelentősebb drágulás.

Nehéz kivédeni a fagyot

Hazánkban körülbelül tízévente fordulnak elő május elején a mostanihoz hasonló, mínusz 6-8 fokos fagyok. Jelenleg nem létezik olyan eljárás, amivel a fagykár ilyen hőmérsékletnél megelőzhető lenne. Az egyetlen megoldás, hogy a gyömülcsfákat a lehető legoptimálisabb, fagyvédett helyekre ültetik.

A többi védekező eljárás egyhébb fagyok esetén hatékony lehet. Mínusz 1-2 fokig elegendő lehet, ha nedves szalmát égetnek, mínusz 3 foknál gyertyákkal lehet melegebben tartani a talajmenti levegőrétegeket. Az egymástól 10-20 méteres távolságban elhelyezett olajkályhák fűtése rendkívül költséges megoldás, csak a különleges igényeket kielégítő gyümölcsösökben lehet kifizetődő.

A szintén nagyon drága légkeveréses módszer az ún. kisugárzó fagynál hasznos, a talajfelszín fölötti alacsonyabb hőmérsékletű levegőt a magasabban levő, pár fokkal melegebb levegővel keverik össze, hogy kiegyenlítsék a hőmérsékleti különbségeket.

Forrás: Origo