spacer
spacer

Geigerfarm
Kezdőlap
Szüret - 2014
Bemutatkozás
Hírek
Szolgáltatásaink
Néhány fotó
Galéria
Lapszemle
Linkek
Meggyes receptek
Keresés
Legyen Önnek is honlapja! Készítette, szerkesztette, tárhely: CSABAPROG Kft.
 
Kezdőlap arrow Lapszemle arrow Növényvédelem arrow Cseresznyelégy Amerikából

Cseresznyelégy Amerikából Nyomtatás
Írta: Geiger   
2007. július 08. vasárnap 18:21

A cseresznyelégy jól ismert kártevő Magyarországon. Mint a cseresznye és a meggy „kukacosságát” okozó kártevő vált ismertté a köztudatban. Néhány rokon kártevő fajjal, mint a földközi-tengeri gyümölcslégy, spárgalégy, zellerlégy, foltosszárnyú salátalégy a fúrólegyek családjába tartoznak.





 

Kártételük közös jellemzője, hogy a nőstény legyek egészséges termésbe, vagy más növényi részbe, (a bőrszövet alá) tojják petéiket. A kikelő lárvák táplálkozásukkal idézik elő az érintett szövetek rothadását.

Mivel a fúrólegyek leggyakrabban gyümölcsöket károsítanak, ezért világszerte gyümölcslegyeknek is hívják őket. A legtöbb fajuk a trópusokon, melegégövi országokban él, Grönland kivételével valamennyi földrészen előfordulnak. Így nem véletlen, hogy számos, veszedelmes fajuk zárlati (karantén) kártevőnek minősül Európában is. Az EPPO (Az európai és földközi-tengeri országok növényvédelmi szervezete) karantén listáján számos faj szerepel, melyek behurcolását, továbbterjedését hatályos intézkedésekkel korlátozzák.

Sajnálatos módon, alkalmanként mégis behurcolnak egy-egy károsítót más földrészekről Európába (vagy fordítva). Az Észak-Amerikában honos cseresznyelégy-fajok, mint a fekete cseresznyelégy (Rhagoletis fausta), nyugati cseresznyelégy (Rhagoletis indifferens) és a keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata) közül a keleti cseresznyelegyet hurcolták be 1983-ban Európába. Az első észlelés Svájcban volt, majd feltehetően természetes terjedéssel eljutott Észak-Olaszországba (1986), Németorzságba (1993) és Hollandiába (2001) is. Németországban és Hollandiában az elmúlt években gyors felszaporodását tapasztalták, de e térségben a velük határos országokból nem jelezték az előfordulását. Pedig német és holland tapasztalatok szerint a keleti cseresznyelégy nemcsak termesztett, de vad Prunus-fajokon, mint a Prunus serotina, P. avium, P. padus-on is igen nagyszámban gyűjthető. Terjedése jól megfigyelhető, a terjedést megakadályozni nem sikerült. Meglepetésre, Magyarországon 2002-ben két példányt találtak, majd 2006-ban, Fejér megyében Agárd és Székesfehérvár egy-egy gyümölcsösében, nagyobb példányszámban is jelentkezett. Feltételezhető volt, hogy az ország más vidékein is előfordul, ezért központi intézkedésre valamennyi megyében felderítést végeztek a megyei növény- és talajvédelmi intézetek, az esetleges előfordulás megállapítására. Kiderült, hogy összesen kilenc megyében (Baranya, Borsod-Abauj-Zemplén, Fejér, Hajdú, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Veszprém, Zala) fordul elő. A felderítést a hazai (európai) cseresznyelégy csapdázására forgalmazott, sárga színű cseresznyelégy fogólapokkal végezték. A fogólapok a felsorolt megyékben vegyesen mindkét faj, a többi megyében csak az európai cseresznyelégy egyedeit fogták. Míg az európai cseresznyelégy rajzása május végétől július elejéig tartott, az amerikai keleti cseresznyelégy rajzása június közepétől augusztus elejéig volt megfigyelhető. Azaz a keleti cseresznyelégy rajzása később kezdődik, mint a hazai (európai) rokonáé, de egy hónappal tovább tart.

Az amerikai keleti cseresznyelégy az európai cseresznyelégyhez igen hasonló kinézetű, de valamivel nagyobb méretű (3–5 mm-es). Tora túlnyomóan fekete, pajzsának közepén kettő (esetleg négy) sávból álló szürke csíkozás látható. Fontos határozó bélyege a pajzson elhelyezkedő serték alakja, elhelyezkedése. A potroh túlnyomóan fekete, a nőstény tojócsöve egyenes, rövidebb mint a szárnyak hossza. Ugyancsak a rokon fajoktól való elkülönítést segíti a szárny érrendszerének és azon elhelyezkedő, mikroszkópikus méretű sertécskéinek alakulása. E speciális bélyegeken túl, a laikusok számára is jó támpontot nyújt a felismeréshez a szárnyak eltérő rajzolata.Az újonnan megtelepedett faj zárlati (karantén) kártevő, ezért megjelenése esetén zárlati intézkedésekre van szükség. E zárlati intézkedések fő elemei a bejelentési védekezési kötelezettség és számos korlátozási előírás. A kártevő folyamatos megfigyelése és az ismételt védekezés a teljes felszámolásig kötelező előírás a termelő részére. Ezt a növényvédelmi hatóság a zárlat elrendelésekor írja elő. A termést friss fogyasztásra értékesíteni tilos. A széthurcolás elkerülése érdekében mindent meg kell tenni. A hűtőházi és ipari feldolgozásra fokozott elővigyázatosság mellett, a legrövidebb útvonalon szállítható a termés. A termőhelyen a termést úgy kell betakarítani, hogy gyümölcs a fán és talajon nem maradhat vissza. A területen maradt, hullott és selejtes termést is össze kell gyűjteni, és a gyümölcsös területén, legalább egy méter mély árokba kell eltemetni. A termelő, a korlátozó intézkedések alól, csak a zárlat feloldása után mentesül. Sajnálatos körülmény, hogy a közvetlen termésveszteségen és a nagyobb védekezési költségen túl, káros gazdasági hatásként az exportpiacok esetleges visszaszorulása, és a termés kezeléséhez és megsemmisítéséhez szükséges intézkedések költsége is felmerül. Joggal feltételezhető, hogy a környező országokban is jelen van az amerikai keleti cseresznyelégy. Ezért a karantén intézkedések előbb-utóbb értelmüket vesztik, hiszen innen nem fog továbbterjedni az új cseresznyelégy az irányukba, mert esetleg rajtuk keresztül (ott megtelepedve) ért ide. Amíg e körülmények nem tisztázódnak a karantén listáról nem veszik le az amerikai keleti cseresznyelegyet. Bármilyen hátrányosan is érinti a hazai termelőket az új kártevő megjelenése, az előírásokat be kell tartaniuk.

Magyarországon számos készítményt engedélyeztek a cseresznyelégy elleni védekezésre.

A szerek nagy része „piros” környezetvédelmi besorolású, de néhány „sárga” készítmény is engedélyezett, melyeket a jóval szigorúbb, integrált termesztési körülmények között is felhasználhatnak. Cseresznyelégy ellen jelenleg „zöld” besorolású készítmény nincs engedélyezve.

Dr. Szeőke Kálmán

Agronapló

 

 

 
< Előző   Következő >




spacer

.
© 2020 GEIGERFARM
Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License.
spacer