GEIGERFARM

Kovács Gergely, a régió több nagyvállalata által alapított Unicotec Kht. programigazgatója elmondta: maga az eljárás, hogy a hígtrágyából biogázt, annak elégetésével pedig energiát állítsanak elő, eddig is ismert volt. A szegedi egyetemen azonban kikísérleteztek egy új, speciális baktériumtörzset, amellyel a biogáz-előállításban négyszeres hozamfokozást lehet elérni.

A magyar tudomány és gazdaság kapcsolatában korábban rendszerint hiányzott az a folyamat, amely a kémcsőtől az ipari felhasználásig vezetett. Nem biztos ugyanis, hogy ami laboratóriumi méretekben működik, ipari nagyságrendben is ugyanazt a hatást fejti ki. Az új, hatékony baktériumtörzs nagyüzemi működését a Pigmark Kft. Szeged közeli telephelyén próbálják ki. A cég sertéstartással foglalkozik, évente csaknem tízezer disznót hizlalnak. A telepről terjedő bűz korábban lakossági panaszokat okozott. Az uniós csatlakozás óta megszigorodtak a szabályok, amelyek alapján a földekre kiöntözhető a hígtrágya. A fermentáció után maradó anyag megfelelő terület esetén szabályosan kijuttatható a földekre. Nemrégiben teljes üzemi kísérletet végeztek: a hígtrágyát bevezették egy fermentorba, ahol a baktériumok biogázzá alakították; azt elégették egy gázmotorban, amely fűtőtestet melegített. A kísérlet sikeres volt: üzemi méretekben igazolódott, hogy az eljárás működőképes ezzel a korábbiaknál hatékonyabb baktériumtörzzsel is.

Biogáz üzem működik már Magyarországon több helyen, például Nyírbátorban, de hagyományos módszerrel. Biogázüzemet építeni több százmillió forintba kerül, ez csak akkor térül meg, ha legalább 30-35 ezer sertést hizlal évente az üzem, vagy üzemcsoport. Magyarországon kevés az ilyen nagy sertéstelep, a maga tízezres kibocsátásával a Pigmark Kft. már a nagyok közé számít. Megoldás lehet a hatékonyság fokozására, hogy a fermentorokba a hígtrágyán kívül más biohulladék és hozamnövelő energiafű is kerüljön.

Folytatás: Népszabadság