spacer
spacer

Geigerfarm
Kezdőlap
Szüret - 2014
Bemutatkozás
Hírek
Szolgáltatásaink
Néhány fotó
Galéria
Lapszemle
Linkek
Meggyes receptek
Keresés
Legyen Önnek is honlapja! Készítette, szerkesztette, tárhely: CSABAPROG Kft.
 
Kezdőlap arrow Lapszemle arrow Környezet arrow Támogatás nélkül maradtak a zöldtermelĹ‘k

Támogatás nélkül maradtak a zöldtermelők Nyomtatás
Írta: Geiger   
2005. december 12. hétfő 17:34
Sorsolással döntenek, ki kap az uniós forrásból - Jövőre fizetik a tavalyit

A működésképtelenség jeleit mutatja az FVM agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszere.




A pályázati úton (javarészt EU-forrásból származó) támogatást elnyert gazdák többsége még a tavalyi pénzéhez sem jutott hozzá. A problémák részben pénzügyi, részben adminisztrációs természetűek, de a hazai agrár-környezetgazdálkodás eddigi történetében megfigyelhető a földművelési tárca ellenállása is a programmal szemben.

 
Eredetileg Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (ANP) néven, még 2002-ben indították el az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő agrárgazdálkodás támogatási programját. Az eredeti tervek szerint már az első évben 6,5 milliárd forint jutott volna az ANP-re. A kormány azonban végül is 2002-ben 2,5, 2003-ban 4 milliárdot adott, tavaly pedig - ha a tényleges kifizetéseket nézzük - egyetlen fillért sem, és közben még az odaítélt pénzek egy részét is folyamatosan megpróbálta átirányítani a búza-, sertés- és tejágazatba. A támogatási gyakorlatban kifejeződő stratégiát a nagyüzemi agrárlobbin kívül mindenki értetlenül szemlélte, három ok miatt. Egyrészt az uniós agrárfinanszírozási rendszer - aminek bevezetése során épp az ANP elindítása lett volna az egyik állomás - eleve kétpillérű: az egyiket a nálunk abszolutizált terület-alapú támogatások, a másikat az agrár-környezetvédelmi és vidékfejlesztési célú pénzek jelentik. Az EU-ban jelenleg a két pillér támogatási aránya 60:40 százalék, de 2008-ban már 50:50 lesz, és a trend egyértelműen az agrár-környezetvédelem felértékelődését jelzi.

Magyarországon ezzel ellentétben a második pillér súlya elhanyagolható, holott - és ez a másik, a stratégia helyességét megkérdőjelező szempont - az ökológiai gazdálkodásban megtermelt biotermékek korlátlanul bevihetők (és eladhatók) az uniós piacra, míg például a tej és a búza forgalmát szigorú kvóták szabályozzák, és mindkettőből jelentős felesleg van a piacon. A harmadik ok, hogy míg a területalapú agrátámogatásoknál a pénzt jelentős részben az állami költségvetés fizeti, az agrár-környezetvédelmi pénzek esetében az EU sokkal bőkezűbb: 80 százalékot magára vállal, méghozzá mindenféle kvóta és küszöb nélkül.

A 2004-re elsorvasztott NAP-ot a kormány az EU-tagság pillanatától kénytelen volt feléleszteni, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részét képező támogatási forma jelenleg Agrár-környezetgazdálkodási Intézkedés néven fut tovább. A bajok azonban az átnevezéssel nem szűntek meg, az agrártárca eddig képtelennek bizonyult az újra meghirdetett támogatások folyósítására. Többszöri csúszás után 2004. november 26-ig kellett beadni a pályázatokat, az első kifizetésre azonban csak az idén szeptemberben került sor. Eközben a szerződött gazdáknak az öt évre vállalt környezetvédelmi korlátozásokat természetesen be kellett tartaniuk. Az akkor beadott 32 ezer igényből több mint 25 ezret fogadtak el, de az illetékes hivatal kimutatása szerint mostanáig csak mintegy 13 ezer esetben fizettek. A Népszabadság információja szerint a többiek (akik közül sokakat nemrég hiánypótlásra szólítottak fel) már az idén sem kapnak az uniós támogatásból.

Az idén ezt a támogatási formát meg sem hirdette a kormány. A tavalyi és idei (trükkösen) összevont keret, mintegy 44 milliárd forint fennmaradó részét a tavaly elfogadott pályázatok kifizetésére költötték, illetve költik. Lapunk több forrásból megerősített értesülése szerint azt, hogy a rendben lévő pályázatok közül a rendelkezésre álló pénz függvényében kinek fizetnek, esetenként sorsolással döntik el. 2006-ban várhatóan lesz újabb pályázat (állítólag májusban írják majd ki), ám ennek pénzügyi forrása még bizonytalan: a támogatásra 26 milliárdot szánnak (a program meghirdetésekor 30,9 milliárd forintot ígértek), holott csak a korábbi nyertesek termelésének további finanszírozására ennél több pénz kellene.

Sándor Szilvia, a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a hazai zöldek több évig tartó felvilágosító munkával igyekeztek rávenni a termelőket, s most ők is a hitelüket vesztik, hiszen a támogatási rendszer láthatóan nem funkcionál. Reális veszély, hogy az ökológiai gazdálkodásban fantáziát látók elkedvetlenednek, de még aggasztóbb, hogy nem sikerül hozzájutnunk még ahhoz az EU-forráshoz sem, aminek a lehívását a magyar költségvetési hányad egyébként lehetővé tenné.

Figeczky Gábor, a WWF vidékfejlesztési programvezetője szerint a programban részt vevő gazdálkodók többszörösen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. A nyertes pályázatra alapozva elindított beruházásaikat pénz híján legfeljebb hitelből tudják befejezni, kártérítést pedig senkitől sem kérhetnek. Míg korábban a NAP keretében az állam szerződést kötött a pályázókkal a kifizetésekre, most a gazdák egyoldalúan vállalják a természetvédelmi korlátok betartását, a támogatásokról pedig szintén egyoldalú határozat születik, vagyis a termelők semmit sem kérhetnek számon a kifizetőn.

Mint megtudtuk, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) hozzávetőlegesen 25 ezer agrár-környezetgazdálkodási támogatás kifizetésére jóváhagyott kérelem van. Ezek közül 13 ezer igénylőnek október végéig átutalta a támogatást az MVH - tájékoztatta lapunkat Soproni Horváth Lajos szóvivő. Ez az öszszeg mintegy 19.1 milliárd forint volt. Ezt a - 2004-re járó - előleget az utolsó fillérig fel kellett használni ahhoz, hogy Brüsszelből újabb összeget lehessen lehívni. Az MVH szóvivője szerint most arra várnak, hogy újabb forrást kapjanak, amiből kifizethetik azt a 12 ezer gazdálkodót, akinek még jár az agrár-környezetgazdálkodási támogatás. “Ha valakinek nagyon sürgős ez a támogatás az faktorálhat, hiszen a kezében van a már korábban kiküldött jóváhagyási határozat, rajta a neki járó támogatási összeggel. Amenynyiben ezzel bemegy valamelyik bankba, ott minden további nélkül hitelt vehet fel rá” - mondta a szóvivő.

Ma ülésezik Budapesten a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) monitoring bizottsága, ahol az FVM illetékesei beszámolnak a 2007-20013 közötti időszak agrár- és vidékfejlesztési stratégiájáról. Ennek tervezetét az agrártárca anélkül készítette el - és terjesztette a kormány Fejlesztéspolitikai Kabinetje elé -, hogy a társtárcákkal, vagy az agrár- és zöldszervezetekkel egyeztette volna, ami egyébként EU-előírás lenne. Ennél is nagyobb baj, hogy az érintettek szerint - akik véleményüket egy e heti akadémiai tanácskozáson fogalmazták meg - csapnivaló, és sürgős változtatásra szoruló tervezet született. A megbeszélésen az összes szakmai érdekképviselet és civil szervezet képviselője egyetértett azzal, hogy a tervezet nem az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő termelők, hanem egy igen szűk gazdasági kör érdekeit szolgálja, s mint ilyen, nem azt a célt szolgálja, amit az Unió finanszírozni kíván. A készülő stratégia a nagy beruházásokra (raktárak építése, kikötők korszerűsítése) összpontosít a mezőgazdasági struktúraváltás, az egészséges árut termelő családi vagy kisüzemi gazdálkodási módok helyett, teljesen hiányzoznak belőle a vidéken élők helyzetének javítását célzó intézkedések (oktatás, közlekedés, információhoz való hozzájutás), gazdasági és környezetvédelmi szempontból fenntarthatatlan elemeket tartalmaz (Duna-Tisza csatorna kialakítása a vízvisszatartáson alapuló rendszer helyett; óriási energiaültetvények a mező- és erdőgazdálkodási hulladék felhasználására alapuló energiatermelés helyett). Ráadásul áttételesen az élelmiszerfogyasztók egészségét is veszélyezteti, mivel a génkezelt növények termesztését preferálja az egyébként sokkal piacképesebb biogazdálkodás rovására.

Forrás: NOL


 
< Előző   Következő >




spacer

.
© 2020 GEIGERFARM
Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License.
spacer