GEIGERFARM

A Lidl német üzletlánc megjelenésekor tavaly kirobbant gazdabotrány terelte a figyelmet az árverseny szülte minőségrontó spirálra. A vevőkért versengő élelmiszerláncok az állandó akciózás miatt egyre gyengébb minőségű árut engednek be üzleteikbe, hogy tartani tudják vevőcsalogató áraikat. Az árverseny győztese gyakorta a silány importáru. Emlékezetes, hogy a Lidl-hálózat magyarországi megnyitásakor néhány forintért árusítottak fejes káposztát, burgonyát és más zöldségeket, és válaszul más hálózat is filléres árakkal rukkolt elő. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezetője takarmánynak minősítette az egyes üzlethálózatokban forgalmazott nagyon olcsó zöldséget, gyümölcsöt. Az érdekképviselő úgy vélte, hogy a hazai kertésztársadalom arculcsapása, hogy a kereskedők a jó minőségű áru helyett az említett olcsó terméket forgalmazzák. Az ügyvezető hozzátette: a multinacionális üzletláncokat a fejlettebb kereskedelmi kultúrájú európai országokban már megregulázták, ott nem engedik meg a minőségrontást.

A kereskedők szerint a fogyasztó gyakran csak az árat nézi, s ha valami kellően olcsó, akkor vásárol. Mártonffy Béla szerint különösen az olyan szabadon forgalmazható termékek esetében, mint a zöldség és gyümölcs, szükséges lenne a forgalomba hozott - akár hazai, akár import - áru minőségének ellenőrzése.

Amint elfoglalta bársonyszékét, Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a nyáron azonnal hadat üzent a minőségrontó árletörőknek. Még eskütétele előtt kijelentette, hogy az uniós kereskedelmi szabályok betartása mellett a végsőkig elmegy, hogy a kifogásolható minőségű importot kiszorítsa az üzletekből. Megszaporodtak az ellenőrzések. Az agrártárca berkein belül működő zöldség-gyümölcs minőségellenőrök - akik korábban a külkereskedelmi forgalomba kerülő árut vizsgálták - most már a teljes kereskedelmi láncot ellenőrizhetik. A harmincfős csoportot irányító Németh Lajos vezető főtanácsos beszámolt arról, hogy korábban az állat-egészségügyi szakhatóság fennhatósága alá tartoztak, s egy közelmúltbeli átszervezés után kerültek át a növény- és talajvédelmi szolgálathoz.

A zöldségek, gyümölcsök minőségét már a kilencvenes évektől rendszeresen ellenőrzik. A gyorsan romló friss áruféleségek minőségi, osztályba sorolási szabványait az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió szabályai mellett nemzeti előírások tartalmazzák. Az EU mintegy ötven zöldség és gyümölcs esetében kötelezővé tette a minőségi előírások alkalmazását - magyarázza a zöldség-gyümölcs minőségi szakreferens. Kereskedelmi forgalomba csak a szabványnak megfelelő termékek kerülhetnek, s az is alapszabály, hogy az áru minőségéért - osztályba sorolásáért - az áru birtokosa felel. Évről érve egyre több importált terméket vizsgálnak. Harmadik országból zöldség, gyümölcs csak úgy kerülhet az unióba - így Magyarországra is -, hogy átesik a minőség-ellenőrzésen.

A csoport 2003-ban 5800 importvizsgálatot végzett, tavaly ennek csak a felére futotta, az idén azonban minden bizonnyal meghaladják a tízezres számot. Az importált termékek minőségének változásáról Németh Lajos elmondta, hogy a külkereskedők hamar megtanulták: szigorodott a magyar ellenőrzés. Már nem próbálják a magyar vásárlóra rásózni - a többi között - a vékony és lapos, úgynevezett lepkekivit, és eltűnt az akciós minikivi is.

Az utóbbi három hónapban 281 esetben róttak ki - összesen 15 millió forint értékben - minőségvédelmi bírságot. Az élelmiszertörvény változtatásával eltörölték a bírság korábbi egymillió forintos felső határát, a minimális összeget pedig 20 ezerről 50 ezerre növelték. A minőségellenőrök létszáma is növekszik.