A kis- és középvállalkozások verseny- képességének
javítására többet fordít majd az Európai Unió a következő
költségvetésében, a közösségi szabályozásban pedig külön figyelmet
fordít támogatásukra, érdekeik előtérbe helyezésére.
Az Európai Bizottság a közelmúltban 68 irányelv
visszavonásáról döntött - ezek nem kellőképp vették figyelembe a
közösségben működő kis- és középvállalkozások érdekeit, igényeit,
sajátosságait. Ez is jelzi az EU szemléletváltását: a közösségben
ugyanis közel 25 millió kkv működik, amelyek a versenyszféra
dolgozóinak kétharmadát, közel 75 millió embert foglalkoztatnak,
cégenként átlagosan hat főt. A bizottság adatai szerint az új állások
80 százalékát a kkv-k hozták létre.
A bizottság új kis- és középvállalkozási definícióval kapcsolatos
ajánlása 2003-ban született meg, hazánkban pedig a csatlakozás
pillanatától hatályos. A definíció szerint mikrovállalkozásnak az a cég
számít, amely 10 főnél kevesebbet foglalkoztat, és az éves forgalma
kétmillió eurónál kevesebb. A középvállalkozás 11-50 alkalmazottal
dolgozik, éves forgalma pedig 2-10 millió euró között alakul. Az 51-250
közötti létszámú vállalkozások, amennyiben forgalmuk 11-50 millió euró
közötti összeg, középvállalkozásnak minősülnek. Az új szabály továbbá
három új vállalatkategóriát nevez meg: az autonóm, a partner és a
kapcsolódó vállalkozást.
Fontos feladattá tette az unió a szektor tőkéhez juttatását - a
jelenlegi szabályozás sokszor kizárja ezt a kört a támogatásokból. A
Strukturális Alapok 2000-2006 közötti 199 milliárd eurós büdzséjének 11
százalékát, 21 milliárd eurót fordítanak közvetlenül kkv-fejlesztésre.
A következő pénzügyi időszakban ennél jóval többre van szükség:
különösen a regionális kutatási és innovációs programoknál, illetve a
kkv-hálózatok, klaszterek támogatásánál, amelyek révén bővülhet az
innovatív vállalkozások száma, továbbá új pénzügyi eszközök
létrehozásához. A bizottság a tervek szerint összefüggő
kkv-keretrendszert állít fel, létrehozza a versenyképességi és
innovációs programot, erősíti a közösségi politikákban a kisebb cégek
szerepét, érvényesíti igényeiket, támogatja az induló vállalkozásokat,
piacra jutásukat és növekedésüket.
Az EU átláthatóbb és széleskörűen nyilvános hitelbírálati kritériumokat
tart szükségesnek, és a tőkegarancia-rendszerek kiterjesztését.
Ezenkívül olyan társasági- és jövedelemadó-rendszereket szorgalmaz,
amelyek erősítik a vállalkozások önfinanszírozási képességét. A
tagállamoknak ösztönözniük kell a kockázati tőkebefektetéseket, és
garantálniuk kell, hogy továbbfejlesztik a rendszert, emellett
átláthatóbbá kell tenniük a kis cégek könyvvitelére vonatkozó
szabályokat.
Forrás: Népszabadság
|