Rengeteg biomassza megy veszendőbe Magyarországon.
Pedig a földgázimportnak akár a felét is kiválthatnánk a növényi és
állati eredetű maradék anyagok energetikai hasznosításával.
Becslések szerint évente több tízezer tonna fa,
növényi, állati eredetű hulladék rothad szét az erdőkben, a földeken.
Pedig ezeket a maradék anyagokat biomasszaként távhő vagy villamos
energia termelésére is lehetne használni. Jelenleg csupán hét
településen (Balassagyarmaton, Körmenden, Mátészalkán, Papkeszin,
Szentendrén, Szigetváron, Szombathelyen) használják a biomasszát
távfűtésre, és három erőműben (Ajkán, Kazincbarcikán, Pécsen)
áramtermelésre. A gazdasági tárca adatai szerint tavaly megközelítőleg
nyolcszázezer tonna biomasszát (döntően faaprítékot) égettek el a fenti
létesítmények. Ez csupán töredéke a rendelkezésre álló hazai
mennyiségnek. A debreceni egyetem egy nemrég megjelent tanulmányban
éves szinten csaknem negyvenmillió tonnára becsülte a hazai
biomassza-potenciált.
Az állami támogatás hiánya
Elsősorban drágasága és technológiai problémák miatt terjed
Magyarországon a kívánatosnál lassabban a biomassza – mondta lapunknak
Bohóczky Ferenc, a gazdasági minisztérium szakértője. Drágák a
hasznosításhoz szükséges beruházások, és a biomassza használata a
hagyományos berendezéseknél lassabban, csak nagyobb energiaigény esetén
térül meg. Gondot jelent, hogy a különféle biomasszák (a szalmabálától
a kukorica száráig) nagy tömeget alkotnak, ezért szállításuk és
tárolásuk is több pénzt igényel. Ez az oka, hogy nálunk a családi
házakban alig használják. Pedig akad követendő példa, például Dániáé.
Ott olyan tüzelőberendezéseket építenek az otthonokba, amelyek
lehetőséget adnak a hagyományos tüzelőanyagok és a biomassza
elégetésére is. A tulajdonos maga dönthet, hogy mikor mivel fűt. Kerti
munkák után lehetősége van a növényi maradékot, komposztot elégetni,
télen fára vagy más szilárd tüzelőanyagra állíthatja át a berendezést.
Az ilyen drága rendszerekhez állami támogatás szükséges, ez nálunk még
hiányzik.
Tavaly egyébként a megújuló energiaforrások részaránya az ország
energiafelhasználásában megközelítette a négy százalékot. Ennek
négyötöde biomasszából származott, ezen belül is a faapríték, a
biobrikett a legelterjedtebb.
Amiből biomassza lehet
– energetikai céllal termesztett
növények, növényi melléktermékek,
hulladékok
– energetikai céllal telepített fák,
erdészeti, faipari hulladékok
– állattenyésztés: híg trágya, talajjavító
anyagok (biotrágya), állati hulladékok
– ételmaradékok
– elhasznált sütőolajak
– ipari és kommunális hulladékok
A főleg hulladéktelepeken előállítható biogáz vagy az olajtartalmú
magvak, illetve a hulladékokból származó biodízel és a növényi
termékekből (cukor, keményítő, cellulóz) kinyerhető bioetanol
használata gyakorlatilag még kísérleti szinten tart.
Tervek, új beruházások
A szűkös anyagi lehetőségek ellenére a biomassza elterjedése gyorsnak
mondható. Az elmúlt években gyakorlatilag megduplázódott a
felhasználásuk, és a kilátások is biztatóak. Jövőre újabb két blokkot
alakítanak át földgáz- helyett biomassza-tüzelésre a pécsi hőerőműben.
A PannonPower Holding még az orosz–ukrán gázvita előtt határozott a
fejlesztésről a magas és rendszertelenül változó gázárak miatt. A
döntéshez hozzájárult, hogy Pécsett már évek óta jó hatásfokkal
hasznosítják a faaprítékot.
Hasonló beruházásra készülnek Gellénházán is. A Zala megyei településen
kombinált – részben a kőolajtermelésből visszamaradt gázra, de főleg
biomasszára alapozó – erőművet terveznek. Az ötvenezer lakost ellátó
kazánokat a közelben erre a célra telepített energiaerdővel, fűz- és
nyárfákkal kívánják fűteni.
Pálhalmán biogázüzem építéséről írtak alá a közelmúltban megállapodást.
A speciális erőműben évente kilencvenezer tonna mezőgazdasági szerves
hulladékot (híg trágyát, vágóhídi, konyhai, kertészeti, növényi maradék
anyagokat) hasznosítanának. A növényi, illetve állati hulladékok
feldolgozásával keletkező biogázzal együtt jelentős mennyiségű
elektromos, illetve hőenergia állítható elő. Az áramtermelésen túl nagy
előnyt jelent, hogy a biogázüzem révén jelentősen csökkenthető a
levegőbe jutó üvegházhatású gázok, elsősorban a metán mennyisége. Ezt a
kibocsátásmegtakarítást is értékesíthetik Pálhalmán a kiotói egyezmény
keretében.
Forrás: Magyar Hírlap
|