2005-ben a tavaszi csapadékos időjárás ismét jelentős gondot okozott a csonthéjas ültetvények megvédésében. A virágzáskori esőzések miatt folyamatos védekezésre volt szükség a virág és hajtásfertőző monília ellen.

A környezeti tényezők alakulása elsősorban a meggy virágzása idején indított el erős fertőzést. A jól gondozott ültetvényekben átlagosan háromszor permeteztek a virágzás idején, így meg tudták védeni a termést. Erős kártétel az elhanyagoltabb szórványgyümölcsösökben és házikertekben alakult ki. A betegség a fertőzött fák hajtásaiban, illetve fás részeiben tovább terjedt a tenyészidőszak első felében. A blumeriellás levélfoltosság a nyár végén okozott jelentős levélhullást cseresznyén és meggyen, szintén házikertekben. A cseresznyelégy a zsendülési időszakában, kisebb egyedszámban rajzott az előző évekhez viszonyítva. A kártevő egyre jobban károsítja a meggyet is, főleg a hibrideket.

A hűvös, csapadékos tavasz kedvezett az őszibarack tafrinás levélfodrosodás betegségének is. A jellemző tüneteket már április elején megfigyelték a korai fajtákon. A lemosó permetezésben nem részesült ültetvényekben közepes-erős mértékű fertőzés is kialakult. Az esős időjárás hátráltatta a védekezéseket, így nem minden esetben tudták optimális időben elvégezni azokat. A fertőzés még június első felében is jelentkezett az érzékeny fajtákon. 2006-ban csapadékos, hűvös tavaszon hasonlóan erős fertőzési nyomásra kell számítani. A nyár folyamán többször alakult ki párás, meleg mikroklíma az ültetvényekben, ami több hullámban lisztharmat fertőzést indított el. A nyár végére a nem kezelt ültetvényekben gyenge-közepes fertőzöttség alakult ki. A kórokozó áttelelő képlete általában jelen van, a jövő évi károsítást mégis az időjárás határozza meg elsősorban. Szintén kedvezett a nyári időjárás a sztigminás levéllukacsosodás betegség kialakulásának. A tenyészidőszak második felére egyre több likacsos levelet lehetett találni a házikertekben, nem kezelt ültetvényekben. A betegség károsítására fel kell készülni, a rezes lemosó permetezés megfelelő indítás a kórokozó ellen. Az őszibarack ültetvényekbe a levéltetvek betelepedése április közepén kezdődött meg, alacsony egyedszámban. A hűvös, csapadékos időjárás nem kedvezett a kártevő felszaporodásának. Június elejére a területek 40 %-a volt gyengén fertőzött. Ezután a tápnövény váltás és a védekezések miatt lecsökkent egyedszámuk, amit a gyakori esőzések is erősítettek. Az őszi, viszonylag száraz, meleg időjárás kedvezett a levéltetvek fejlődésének és a visszatelepedést követően a tojásrakásnak. Ha 2006 tavaszán meleg, párás lesz az időjárás, számítani kell a levéltetvek korai, gyors felszaporodására és kártételére. A gyümölcsmolyok közül a barackmoly kártétele már 2004. évben is nagyon gyenge volt. A kártevő első nemzedéke április közepén rajzott. A feromoncsapdás megfigyelések alapján kis egyedszámú volt a rajzás. A csapdák ezután augusztus végéig folyamatosan fogták a molyokat, a nemzedékeket nem lehetett elkülöníteni. A keleti gyümölcsmoly rajzása április közepétől indult. A rajzás elhúzódó és csaknem folyamatos volt. A csapadékos, hűvös időjárás következtében a kikelt lárvák egy része elpusztult. A kitinszintézis gátló készítmények valamelyikével kezelt ültetvényekben csak gyenge kártételt (1% fertőzött termés) okoztak, a késői érésű fajtákon egyáltalán nem volt kártétel. A csapadékos nyári időjárás nem kedvezett a gyümölcsmolyok szaporodásának, így 2006-ban sem várható jelentős rügy és hajtáskártétel.

2005-ben a kajszi virágzása idején kedveztek az időjárási körülmények a moníliás fertőzésnek. A csapadékos időjárás miatt a virágzás alatt folyamatos védekezésre volt szükség a virág és hajtásfertőző monília gomba ellen. A kajszi ültetvényekben is átlagosan háromszor kellett védekezni a virágzás alatt, hogy a termést meg tudják védeni. Virág és hajtáspusztulás többnyire a házikertekben fordult elő. Június végétől a moníliás termésrothadás mértéke is megemelkedett. 2006-ban is a virágzás idején uralkodó időjárás fogja meghatározni a fertőzés erősségét. A kajszi gnomóniás levélfoltosság fertőzésének is kedvező volt a tavaszi időjárás. Rügyfakadástól július elejéig a csapadékos időjárás elősegítette a gomba szaporodását. A kajszi termesztők többsége felszívódó, hosszabb hatástartamú készítmények alkalmazásával akadályozta meg a jelentős fertőzések kialakulását. Június végére az ültetvények 10 %-án gyenge, 1 %-án közepes fertőzés alakult ki. Később az újabb tünetek megjelenésének nem kedvezett a melegebb, szárazabb periódus, így továbbra is gyenge fertőzés volt az ültetvényekben. Az áttelelő fertőző anyag átlagos mennyiségű, az elmúlt évihez hasonlóan idén tavasszal is számítani kell a kórokozó fertőzésére. A kajszi levéllikasztó betegségének és fómás levélfoltosságának egyaránt kedvező volt az időjárás az elmúlt évben. Június első felében a vizsgált ültetvények egy negyedén gyenge, 3 %-án közepes, 1 %-án erős fertőzést figyeltek meg. A tünetek hasonlósága és keveredése miatt a két betegséget gyakran együttesen értékelik. Némely ültetvényben a gyümölcs felszínén is megjelent a jellegzetes "pörsenés", mint a betegség tünete. Június második felében újabb fertőzések jelentkeztek. Ezután a melegebb, szárazabb időjárás gátolta a betegség további terjedését, így a területek egyharmadán gyenge, 7 %-án közepes mértékű volt a fertőzés. Hűvös csapadékos időjárás esetén az idei tavaszon is számítani kell a betegség korai fellépésére. A gyümölcsmolyok közül a barackmoly lárvái az ültetvények egyharmadán gyenge-közepes mértékű hajtás kártételt okoztak. A keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos volt, a nemzedékek rajzása elhúzódott. A csapadékos időjárás következtében a tojásokból kikelő lárvák egy része elpusztult. A védekezésekhez felhasznált kitinszintézis gátló készítményekkel a termesztők a kajszi ültetvényekben is meg tudták akadályozni a gyümölcsmolyok jelentősebb kártételét.

A szilvalevél vörösfoltosság gomba számára kedvezett az áprilisi időjárás, az első tünetek már május első felében megjelentek a szilva leveleken a házikertekben, az érzékeny fajtákon, ekkor még gyenge mértékben. Június elejére már az ültevényekben is megjelentek a narancsvörös foltok a leveleken, ekkor még gyenge fertőzést mutatva. A kórokozó terjedésének kedvezett a június eleji sok csapadék és a viszonylag magas átlaghőmérséklet. Hasonló időszakok voltak júliusban és augusztusban is, de ekkor a gomba már nem fertőzőképes. A nem megfelelően védett ültetvényekben közepes mértékű fertőzést figyeltek meg, a sok csapadék következtében itt nem következett be korai levélhullás. A házikertekben, kellő védekezés hiányában viszont a nyár folyamán erős mértékű volt a lombkártétel. 2005-ben közepes mennyiségű fertőzőanyag halmozódott fel. A virágzás idején jellemző esős időjárás hatására a kellően nem védett szilvafákon sok virág fertőződött meg a monília gombával, és okozott jelentős terméskiesést a házikertekben. A fákon maradt gyümölcsmúmiák biztosítják a kórokozó áttelelését és a korai fertőzést. A levéltetvek már május első felében megjelentek a szilva friss hajtásain. A májusi vizsgálatok eredményei szerint valamennyi területen volt hajtásfertőzés. A levéltetvek egyedszáma a védekezések és a sok csapadék következtében alacsony szinten maradt, csak a házikertekben fordult elő a hamvas levéltetű gyenge-közepes mértékű fertőzése. Az áttelelő tojások száma nagy, tavasszal a környezeti tényezők alakulása határozza meg a levéltetvek felszaporodását. A szilvamoly első kártételét május végén figyelték meg. Júniusban gyenge termésfertőzést okozott a vizsgált terület 80 %-án. A második nemzedék lárvakelése június végén kezdődött. Az augusztusi felmérések szerint a felvételezett terület 70 %-án észlelték kártételét. A telelőre vonult népesség közepes, a tavaszi induló kártételt a telelés és a tavaszi időjárás határozza meg.

Forrás: Magyar Rádió