A gazdák a szeles, meleg tavaszban bíznak, hogy felszárítsa a fagyos és vizes határt. A víz alatt lévő kalászosok helyébe újat kell vetni. A tavaszi vetés előkészítése a nem belvizes helyeken jól halad, a vetőmagvásárlással azonban kivárnak a termelők. A csökkenő kereslet miatt a fémzárolt vetőmagból később akár hiány is lehet a hazai piacon.

Több mint százötvenezer hektár mezőgazdasági terület van belvíz alatt - derül ki a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (Mosz) becsléséből. A mezőgazdaság által hasznosított több mint hatmillió hektárnyi területet nézve ez nem sok, de akinek a földje víz alatt van, annak katasztrófa, ugyanis a belvíz ellen nem lehet biztosítást kötni, és kártérítés sem jár. A korábbi évek tapasztalatait említve Tóth István Mosz-titkár megemlítette, hogy a mezőgazdasági területekről a belvíz mielőbbi elvezetése azért fontos, mert a folyóvizek tavaszi áradásakor növekedhet a vízzel borított terület. Néhány héten belül eldől, hogy az idei belvíz mekkora gazdasági kárt okoz. A MOSZ-hoz érkezett jelzések szerint a víz alatt lévő őszi vetésű gabona már kipusztult. A tavaszi növények vetése legkorábban két hónap múlva kezdődik, és ahogy Tóth István fogalmazott, a nedvesebb területeken csak az segít, ha meleg és szeles lesz a tavasz. Egyébként különösebb kár nélkül legtovább márciusig, áprilisig a réteken, legelőkön maradhat a belvíz.

A talaj egyébként sok helyütt fagyott, ami segítség a tavaly termett kukoricát most betakarítóknak. A falugazdászok jelentéseiből kiderül, hogy február elején még legalább 30 ezer hektáron volt kint a termés. A munkával sietni kell, mert márciusban a tavaszi növények vetőágyát kellene előkészíteni. Az idén mintegy 2,2-2,3 millió hektár tavaszi vetést terveztek, és a szaktárca információi szerint már csak néhány százezer hektáron maradt el a most szükséges munka.

Hullán Tibor, a Vetőmag Terméktanács ügyvezetője elmondta, hogy a tavaszi magvakból bőven van. Egyelőre kevesen vásárolnak, mert az elmúlt évek gyakorlata szerint az utolsó pillanatra hagyják a beszerzést. Ettől függetlenül a termelők és az integráló szervezetek felvették a kapcsolatot, és az már tudható, hogy egymillió hektárt meghaladó területen szándékoznak napraforgót és kukoricát vetni. A legnagyobb bizonytalanság a tavaszi (sör)árpa körül van. Még senki nem vásárolt vetőmagot. A legnagyobb magyar malátafeldolgozó, a dunaújvárosi Albadomu Bt. ugyanis anyagi gondjai miatt néhány hete csődvédelmet kért.

Sipőcz András, a Hordeum Sörárpatermelő Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke elmondta, hogy egyelőre kivárják, hogy tud-e az Albadomu elegendő hitelt szerezni, hogy felvásárolja a magyar árpát.

Minden bizonnyal az idei búzatermésre hatással lesz, hogy a gazdák kényszerűségből spóroltak a vetőmagon. Hullán Tibor elmondta, hogy az őszi vetésű gabonák esetében az elmúlt években megszokottnál jóval kevesebb, a teljes vetésterület csak 28 százalékán használtak garantált minőségű, fémzárolt vetőmagot. Vetőmagtermelőknek a számukra kívánatosnak tartott tonnánkénti 53 ezer forintos ár helyett 47 ezer forintos átlagáron kellett a magot eladniuk. (Az előző évből megmaradt mintegy 30 ezer tonna mag nyomta a piacot, ezt tonnánként 32-38 ezer forintért lehetett megszerezni.) Éppen ezért a vetőmagtermelők is visszafogták magukat, és a korábban általánosnak mondható 70 ezer hektáros terület helyett csak 28 ezer hektárra vetettek vetőmagnak való őszi búzát. Így akár hiány is kialakulhat a fémzárolt vetőmagból.

Forrás: Népszabadság