A burgonyafajták között nehéz eligazodni. Ha valaki viszont úgy mutatkozik be, hogy ő a Solanum Kft-t képviseli Berzencéről, akkor az ember már azonnal érti, hogy burgonyával foglalkoznak. A latin név benne van már a nevében is. Varga György képviseli ezt a berzencei céget és évek óta foglalkoznak a Burgonyakutatási Központ által előállított fajtákkal.

- Már a hatvanas években megkezdtük a kapcsolat építését és azóta a régi fajtákat újak váltották fel. A régiek is jók voltak, az újak is jók, most mintegy 10-12 évvel ezelőtt teljesen megújult fajtasorral álltak elő. Így vezettük be a piacon, s ebből szaporítóanyagot készítünk, amit az ország különböző területein élő gazdáknak - ahogy eddig is -, ezután is fogunk árulni.

- Hogyan tudtak betörni egyáltalán a piacra, hiszen vannak jóval erősebb marketinggel bíró külföldi fajták?

- Ki kell tartani. Gyakorlatilag az ember, hogyha megismer egy fajtát és azt jónak tartja, amellett kitart. Hosszútávon sziszifuszi munka ugyan, de mondjuk a bemutatók sorozatán keresztül megismerheti és előbb-utóbb eljön az eredmény. Nálunk ez eljött: 130 hektárnyi a szaporítás és 16 a fajta. Durván 20 százalék a magyar fajták aránya. Ezt csak úgy lehetett elérni, hogy ha minden évben egy-egy százalékkal előrébb léptünk. Országos átlagban ez körülbelül 10 százalékot jelent. Nálunk tehát 20 százalék és egyre inkább megyünk előre.

- Ha összehasonlítja a magyar fajtát a különböző külföldi fajtákkal, melyiket lehet jobban magyar körülmények között termeszteni?

- A magyar fajtáknak elsősorban az az előnye, hogy mivel rezisztensek nagyon sok betegségre, ezért több éven keresztül lehet termelni. Tehát gyakorlatilag nem kell felújítani minden évben, vagy minden második évben - mint a külföldi fajtákat. A magyar parasztembernek, aki a kiskertjében ilyet csinál, annak ez árkérdés.

- Mit gondol, miért olyan nehéz meggyőzni a magyar kereskedőket a magyar fajták előnyéről?

- Ennek hagyományai vannak: ha történelmileg visszatekintünk a hatvanas évektől a nyolcvanas évek elejéig, a meglévő hazai fajták nagyon jók voltak, de leromlottak. Utána jött a 10-15 éves üres időszak, amikor szinte nem volt forgalomban magyar fajta. Ebből az adódott, hogy a kereskedők és az emberek is elszoktak tőle. A kilencvenes években jelentek meg az új fajták és újból meg kellett ismertetni a kereskedőkkel. Ez egy hosszú folyamat és amikor a termelők száma már ilyen alacsony szintre szűkült, ha kitartás van ebben a szűk körben, akkor szép lassan minden évben pár százalékot lehet előremenni és akkor egy komolyabb pozíciót tud elérni a magyar fajta is a piacon.

Forrás: Magyar Rádió