Ha szőlővásárlásra adjuk a fejünket, megdöbbentő árkülönbségekkel találkozhatunk az ország különböző pontjain. Míg Villányban és Tokajhegyalján aranyárban mérik az ültetvényeket − pontosabban mérnék, ha egyáltalán eladnák −, addig más vidékeken fillérekért vásárolhatunk termőterületeket, akár nyaralónak is.

Villányban gyakorlatilag nem is lehet jó minőségű szőlőt vásárolni; akinek ugyanis ezen a termőterületen van ültetvénye, csak a legritkább esetben válik meg tőle. Ráadásul még az elméleti árak is horribilisek, hiszen egyetlen hektár szőlőért is húszmillió forint körüli összeget kell leszurkolni. Tokajban már valamivel olcsóbban lehet szőlőt vásárolni, bár a korszerű ültetvények hektárjáért ezen a területen is tíz−tizenöt millió forintot kell fizetni. A kivágás előtt álló ültetvényeket ugyanakkor fillérekért meg lehet szerezni: ezek ára hektáronként egy−másfélmillió forint körül alakul. Tokajban ráadásul nagyon sokat számít az ültetvény pontos elhelyezkedése, mivel a borvidék valamennyi településén van egy-két kiemelkedő dűlő, amelynek igencsak megkérik az árát. Az Etyek-Budai borvidéken már jóval barátibbak az árak, ezen a területen nem is vásárolnak ültetvényt spekulatív céllal: ezen a környéken egy−négy millió forintért vehetünk egy hektárnyi szőlőt.

Szőlőt nyaralónak

A badacsonyi borvidéken már egymillió forintért is vehetünk egyhektáros ültetvényt, bár a belterületekhez közel eső parcellákért hektáronként tíz−tizenkétmillió forintot is elkérhetnek. Ezeket a területeket ráadásul nem is szőlőtermelésre veszik, hanem egyszerűen nyaralónak. A balatonfelvidéki borvidéken valamivel olcsóbbak a szőlők, árukat pedig az határozza meg, hogy mennyire panorámás az ingatlan, és beépíthető-e a terület: ha igen, a hektáronkénti ár akár hat−nyolcmillió forintra is rúghat, ha viszont nem, egymillió forintért is alig lehet eladni az ültetvényeket. A közeli Somlói borvidéken alig van összefüggő szőlőterület, így szinte nem is lehet egy egész hektárt egyben megvásárolni; a hektáronkénti ár egyébként elhelyezkedéstől függően három és tízmillió forint között alakul. Sopron környékén is vehetünk szőlőt, bár ezen a vidéken szinte senki nem keres ültetvényt; itt nem is mennek ötmillió forint fölé a hektáronkénti árak.

Alföldi kínálat

A Csongrádi borvidéken nagyon nehéz szőlőt eladni, mivel az alföldi borral szemben rengeteg előítélet van, annak ellenére, hogy a területen meghatározóak a minőségi fehérborfajták. Ezen a területen nagyobb parcellák egyébként is ritkán cserélnek gazdát, s ha mégis, a hektáronkénti ár ritkán haladja meg az egymillió forintot − bár a vételár szinte minden esetben alku kérdése. A Kunsági borvidéken már drágábban mérik az ültetvényeket: a városokhoz közel eső friss telepítésű ültetvények hektárjáért négy−ötmillió forintot is elkérhetnek. A legtöbben egyébként Kiskörös közelében keresnek szőlőtermő területet, ezért ezen a részen lehet a legdrágábban szőlőhöz jutni.

Fajtafüggő árazás

A szőlőterületek iránti kereslet az Egri borvidéken sem túl nagy, az adásvételek többsége pedig „házon belül” történik. Az ültetvények ára ezen a vidéken leginkább a szőlő fajtájától és állapotától függ: a legjobb áron az olaszrizling, a kékfrankos, a kékoportó, a merlot és a cabernet ültetvényeit lehet értékesíteni, bár a hektáronkénti ár csak ritkán éri el a kétmillió forintot. Hasonlóak az árak a Mátraaljai borvidéken is, ahol állapottól függően ötszázezer és kétmillió forint közötti összegért lehet egyhektárnyi szőlőhöz jutni − bár a piacon lévő ültetvények többsége mindössze 0,3−0, 5 hektáros háztáji kisparcella. A Bükkaljai borvidéken rengeteg az eladó szőlőterület, kereslet viszont gyakorlatilag nincs az itteni szőlőkre; a hektáronkénti árak itt sem haladják meg az egymillió forintot. Nyaralónak persze megveszik ezeket a területeket is: Mezőkövesd környékén például több szőlőbirtok is üdülővé vált.

Forrás: HVG.HU