Rengeteg biomassza megy veszendőbe Magyarországon. Pedig a földgázimportnak akár a felét is kiválthatnánk a növényi és állati eredetű maradék anyagok energetikai hasznosításával.

Becslések szerint évente több tízezer tonna fa, növényi, állati eredetű hulladék rothad szét az erdőkben, a földeken. Pedig ezeket a maradék anyagokat biomasszaként távhő vagy villamos energia termelésére is lehetne használni. Jelenleg csupán hét településen (Balassagyarmaton, Körmenden, Mátészalkán, Papkeszin, Szentendrén, Szigetváron, Szombathelyen) használják a biomasszát távfűtésre, és három erőműben (Ajkán, Kazincbarcikán, Pécsen) áramtermelésre. A gazdasági tárca adatai szerint tavaly megközelítőleg nyolcszázezer tonna biomasszát (döntően faaprítékot) égettek el a fenti létesítmények. Ez csupán töredéke a rendelkezésre álló hazai mennyiségnek. A debreceni egyetem egy nemrég megjelent tanulmányban éves szinten csaknem negyvenmillió tonnára becsülte a hazai biomassza-potenciált.


Az állami támogatás hiánya

Elsősorban drágasága és technológiai problémák miatt terjed Magyarországon a kívánatosnál lassabban a biomassza – mondta lapunknak Bohóczky Ferenc, a gazdasági minisztérium szakértője. Drágák a hasznosításhoz szükséges beruházások, és a biomassza használata a hagyományos berendezéseknél lassabban, csak nagyobb energiaigény esetén térül meg. Gondot jelent, hogy a különféle biomasszák (a szalmabálától a kukorica száráig) nagy tömeget alkotnak, ezért szállításuk és tárolásuk is több pénzt igényel. Ez az oka, hogy nálunk a családi házakban alig használják. Pedig akad követendő példa, például Dániáé. Ott olyan tüzelőberendezéseket építenek az otthonokba, amelyek lehetőséget adnak a hagyományos tüzelőanyagok és a biomassza elégetésére is. A tulajdonos maga dönthet, hogy mikor mivel fűt. Kerti munkák után lehetősége van a növényi maradékot, komposztot elégetni, télen fára vagy más szilárd tüzelőanyagra állíthatja át a berendezést. Az ilyen drága rendszerekhez állami támogatás szükséges, ez nálunk még hiányzik.

Tavaly egyébként a megújuló energiaforrások részaránya az ország energiafelhasználásában megközelítette a négy százalékot. Ennek négyötöde biomasszából származott, ezen belül is a faapríték, a biobrikett a legelterjedtebb.

Amiből biomassza lehet


– energetikai céllal termesztett

növények, növényi melléktermékek,

hulladékok

– energetikai céllal telepített fák,

erdészeti, faipari hulladékok

– állattenyésztés: híg trágya, talajjavító

anyagok (biotrágya), állati hulladékok

– ételmaradékok

– elhasznált sütőolajak

– ipari és kommunális hulladékok


A főleg hulladéktelepeken előállítható biogáz vagy az olajtartalmú magvak, illetve a hulladékokból származó biodízel és a növényi termékekből (cukor, keményítő, cellulóz) kinyerhető bioetanol használata gyakorlatilag még kísérleti szinten tart.

Tervek, új beruházások

A szűkös anyagi lehetőségek ellenére a biomassza elterjedése gyorsnak mondható. Az elmúlt években gyakorlatilag megduplázódott a felhasználásuk, és a kilátások is biztatóak. Jövőre újabb két blokkot alakítanak át földgáz- helyett biomassza-tüzelésre a pécsi hőerőműben.

A PannonPower Holding még az orosz–ukrán gázvita előtt határozott a fejlesztésről a magas és rendszertelenül változó gázárak miatt. A döntéshez hozzájárult, hogy Pécsett már évek óta jó hatásfokkal hasznosítják a faaprítékot.

Hasonló beruházásra készülnek Gellénházán is. A Zala megyei településen kombinált – részben a kőolajtermelésből visszamaradt gázra, de főleg biomasszára alapozó – erőművet terveznek. Az ötvenezer lakost ellátó kazánokat a közelben erre a célra telepített energiaerdővel, fűz- és nyárfákkal kívánják fűteni.

Pálhalmán biogázüzem építéséről írtak alá a közelmúltban megállapodást. A speciális erőműben évente kilencvenezer tonna mezőgazdasági szerves hulladékot (híg trágyát, vágóhídi, konyhai, kertészeti, növényi maradék anyagokat) hasznosítanának. A növényi, illetve állati hulladékok feldolgozásával keletkező biogázzal együtt jelentős mennyiségű elektromos, illetve hőenergia állítható elő. Az áramtermelésen túl nagy előnyt jelent, hogy a biogázüzem révén jelentősen csökkenthető a levegőbe jutó üvegházhatású gázok, elsősorban a metán mennyisége. Ezt a kibocsátásmegtakarítást is értékesíthetik Pálhalmán a kiotói egyezmény keretében.

Forrás: Magyar Hírlap