A gyerek uzsonnájából előbb marad ki a paradicsom, paprika, mint a szalámi - állítják a zöldségesek. A kereskedők tapasztalatai szerint az elmúlt évhez képest a primőr zöldségek forgalma erősen visszaesett.

A Magyar Agrárkamara a múlt héten Szekszárdon tartotta a kertészeti osztályának soros ülését. A szokatlan helyszín Ferenc Vilmos megyei osztály elnöknek köszönhető, aki ezzel a szőlő-bor ágazatra szerette volna terelni a figyelmet.

A piaci igények gyors változása és a kiszámíthatatlan időjárás egyre inkább elbizonytalanítja a hazai zöldség- és gyümölcstermesztőket, ennek pedig az lett a következménye, hogy ma már a belső fogyasztás mind nagyobb hányadát importból fedezzük.

A borász szakma és az agrártárca megállapodása értelmében literenként nyolc forint jut bormarketingre és ellenőrzésre. A pénz hatvan százalékát egy héttagú testület költheti el, amelynek hat tagját a borász szakma delegálhatja. Pontosabban a Magyar Bormarketing Kht.

Több mint kilencezer gyümölcsfajtát őriznek a hazai génbankok, ehhez képest a piacokon alig néhány közül válogathatunk. Pedig a szórványosan megmaradt régi gyümölcsösökből származó termés nemcsak az ízvilág és a gazdagabb beltartalom miatt értékes, hanem mivel ezek a fajták az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóbbak, és nem igényelnek annyi vegyszeres kezelést sem.

Egyik legősibb gyümölcsünk az alma. Ugyanakkor a világpiac egyik vezető gyümölcse is a banán és a citromfélék mellett. Gyógyhatásainak ismerete a görögöktől származik: ők érelmeszesedés, ízületi gyulladás, szívbetegségek, köszvény, menstruációs zavarok, illetve aranyér ellen javallották. Az almahéjtea fogyasztása a bél- és gyomorpanaszokat enyhíti.

Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a tavaszi fagy miatt az idei meggytermés várhatóan csak 20 százaléka lesz a tavalyinak. Az 5700 hektárnyi meggyültetvényen a fagy a termés 80 százalékát elpusztította. A gyümölcshiány nem csak a termelőket, hanem az ágazat valamennyi szereplőjét sújtja.

Az elmúlt húsz évben még nem volt rá példa, hogy július elejére leérjen a sárgabarack. Ráadásul kevés is termett, így egy kiló kajsziért a boltokban, piacokon 250-300 forintot kérnek. Az ember azt gondolná, ha kevés termett, jó lesz az ár és így valamennyire kompenzálja a termelőt a természet.

A fagykárok és a korai nagy meleg miatt már érezhető a drágulás a piacokon. A háziasszonyok többsége ezért nem is gondol a befőzésre, csemegének vásárolja a gyümölcsöket. Egy kiló ribizli az ország több pontján is ezer forintba kerül, az elrakni való meggy és cseresznye is 400 forint körül tartja az árát, a szebb sárgabarack kilója pedig csaknem 500 forintra rúg. Piaci körkép.

Manapság nagy a választék a zöldséges standokon; egzotikus, korábban még csak nem is hallott zöldségek- gyümölcsök közül válogathatunk. Vannak azonban, akik e téren is a jól megszokott ízekhez ragaszkodnak. A régi almafajták megőrzéséhez Bozsik gazda adott tanácsokat.

"Méltatlanul keveset beszélnek ma Magyarországon arról az ágazatról, amely a dinamizmus egyik alapágazatává kell váljon, ez pedig a zöldség-gyümölcs ágazat" – jelentette ki Mórahalmon az agrárminiszter.

Bárcsak tombolta volna ki magát a tél, akkor most nyugodtabb napokat élhetnénk. Az időjárás sajnos továbbra is szélsőséges, jelzik ezt a tetemes fagy- és jégkárok. Milliárdos károk mutatják, hogy az idén a fagyosszentek is korábban érkeztek meg. Április végén, majd május elején óriási fagykárok keletkeztek Észak- és Kelet-Magyarországon.