Február végéig dönthetnek az élelmiszeripar
szereplői, csatlakoznak-e a most elkészült szakmai etikai kódexhez. A
dokumentum csak "kívánatos magatartásformákat" ír elő, és nem kötelező
aláírni.
Elkészült az élelmiszeripar szereplőire vonatkozó
etikai kódex, amely az elvárható piaci magatartásokat és szabályokat
tartalmazza.
Gráf József , a kódex kezdeményezője - miután kedden egyeztetett az
agrárminisztériumban a nagykereskedelmi láncok képviselőivel -
elmondta: az elkészült etikai kódex aláírásáról az azt elfogadóknak
február 28-ig kell nyilatkozniuk, az aláírás várhatóan március elején
lesz.
A miniszter jelezte: a megbeszélésen, amelyen részt vett a Gazdasági és
Közlekedési Minisztérium és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH)
képviselője is, egyetértés volt abban, hogy a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium által javasolt etikai kódex kiválthatja a
kereskedelmi törvényben előírt etikai kódex kidolgozásának
kötelezettségét a százmilliárd forintot meghaladó forgalmú kereskedelmi
cégeknél.
Általános normákat fogalmaznak meg
Az etikai kódex kívánatos magatartásformákat ír elő a kereskedők, a
feldolgozók és a termelők számára egyaránt. Megfogalmaznak benne
általános normákat, például a vásárlók tájékoztatásának
kötelezettségét, a tisztességes üzleti magatartást, a szerződések
betartását, valamint a termékek minőségének garantálását.
Az agrártárca vezetője felhívta a figyelmet: a kódex nem törvényi
előírás, csak kívánatos magatartásformákra utal, és az írja alá, aki
akarja.
A dokumentumban elvárásokat nem számszerűsítenek, sem azt, hogy például
mennyi lehet a kereskedelmi visszatérítések aránya - polcpénz -, sem
pedig azt, hogy milyen arányban legyenek magyar áruk a kínálatban. Gráf
József hozzátette: ugyanakkor személyes elvárása, hogy a nagy
áruházláncok legalább 70 százalékban magyar árukat forgalmazzanak.
Magyar Hírlap
|