Mi tagadás, a metszés ördöngös, de nem megtanulhatatlan tudomány. Ismerni kell hozzá a növény külső és a belső igényeit, tulajdonságait, és aki hibázik, súlyos árat fizethet, mert az igyekezet ellenére dísztelen marad a kert.

Azokban a kertekben, amelyekben viszonylag szűk helyen találhatók cserjék, fák, időszakonként szükség van a föld feletti részek alakítására. A gyümölcsükért, virágjukért, formájukért nevelt növények sem lehetnek meg rendszeres metszés nélkül. A legtöbb növény fő metszésének ideje a tél vége.

A kert díszfáinak metszésére általában a mostani idő a legalkalmasabb. A cserjék esetében azonban meghatározó a virágzási idő. A tél végén és kora tavasszal a nyáron, az idén növő hajtásokon virágzókat kell metszeni, ilyen például a nyári orgona. A tavasszal virágzókat (aranyvesszőt, orgonát), csak virágzás után szabad megmetszeni. Ha most metszik ezeket, akkor elmarad az idei virágzás.

Aki semmit nem tud a metszésről, és mégis meg akar tanulni az ollóval, fűrésszel bánni, annak ajánlható, hogy próbálja megvásárolni Czáka Sarolta és Valló László A metszés ábécéje című, sok kiadást megélt könyvét. A leírtakat alkalmazva néhány szezon alatt bárki elsajátíthatja a különböző metszési szabályokat, technikákat. A bogyós növények nyesésénél kell a könyvben foglaltaktól eltérni, mert vannak olyan újabb fajták, amelyek más vágást igényelnek. Továbbá az intenzív hajtásnövekedéssel jellemezhető, nagy termőképességű szilvafélék (ilyen a csacsaki fajtakör) igényel a könyvben tárgyalt eltérő hajtásgondozást. De aki ilyen szilvát tart, az általában nem könyvből, hanem a növény alaktani jellemzőit figyelve formálja a koronát.

A fás szárú gyümölcs és a dísznövények rendszeres metszésére szükség van, mert nélküle a korona belsejében a napfény hiánya miatt a hajtásnövekedés gyengül, majd megáll. A lombkorona külső peremén van csak hajtásnövekedés, a korona belseje felkopaszodik.

A fás növények élete három nagy szakaszra osztható. A telepítés utáni első, 3-5 éves időszakot általában az erőteljes növekedés jellemzi. A metszőollóval ilyenkor végezhető el a koronaváz formázása. Ilyenkor alakul ki a cserje, és a fa váza, a metszéssel a vastagabb ágak helyzetét, egymáshoz viszonyított hajlásszögét lehet beállítani. A növények életének második szakasza a teljes élet kora, amikor a cserjék fák a terméshozásra koncentrálnak. Ilyenkor a metszést végzőnek a helyes arányok megtartására és az időszakos sűrítő ágak ritkítására kell ügyelni. A nagyobb, vastagabb ágak eltávolításával azonban csínján kell bánni. A következő szakasz az öregedés, csökken a virágzás és termésképződés, a szezon közben el-elhalnak ágak, vesszők. Ekkor ifjító metszéssel (ami általában drasztikus beavatkozás) és a szokottól eltérő tápanyag-utánpótlással sikerülhet újra a növény életkedvét visszaadni.

A következő alkalommal a kerti szerszámokról írunk.

Népszabadság