Hazánkban a klímaváltozás okozta melegedés nem egyenletes a különböző hőmérsékleti paraméterekre nézve. Az átlaghőmérséklet emelkedése mellett meglepő módon az áprilisi, májusi hajnali fagyok száma nem csökken, sőt az utóbbi időben kissé növekedett. Egyes szakemberek szerint a jövőben folytatódik ez a tendencia, amely a szélsőségek növekedésének hipotézisét erősíti meg.

Az április végi és május eleji hajnali fagyok következtében az agrárszektor szakmai szervezetei szerint 40 milliárd forintra tehető a kár. Különösen az ország északi, északkeleti vidékén tarolt a kései fagy. Az alma, a barack és a szőlő voltak a kár által leginkább érintett gyümölcsfajták, de helyenként még az erdőben is láthatók a következmények. A növényzet leginkább fagyérzékeny részei a friss hajtások és a virágok, így - a fagy előfordulásának tényleges lehetőségét figyelembe véve - az áprilisi és május eleji fagyok okozzák a legnagyobb károkat.

A rendszeres meteorológiai mérések alapján a világtrendhez hasonlóan hazánkban is kimutatható a hőmérséklet éves középértékében egy emelkedési trend, amely leginkább az elmúlt 30 év hőmérsékleti adatsorain jelentkezik. Az átlagos értékek azonban nem mondanak semmit a hőmérséklet éven belüli változékonyságáról. A nyári hőségnapok számának növekedése a társadalom széles körében elfogadott tény, ugyanakkor a hajnali minimumok alakulása már kevésbé ismert.

Hazai meteorológusok a mérési adatok feldolgozása után arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a kései, főként áprilisi fagyok gyakorisága az enyhébb időszakokban sem csökkent, sőt egy kissé növekedett. Véleményük szerint ez a tendencia a jövőben is fennmarad.

A késői fagyok tetemes anyagi veszteségekkel járnak. Ugyan léteznek aktív védekezési módszerek a hajnali fagyok ellen, ezek azonban nagy területre vonatkozóan vagy kivitelezhetetlenek, vagy pedig túlságosan költségesek. A passzív védekezési módszerek a növények telepítésekor és a metszés által kialakított forma meghatározásakor jöhetnek szóba. Ilyen egyszerű "ősi" módszerek dombos terület esetén a déli lejtőkre, lehetőség szerint a dombon minél feljebb való ültetés, vagy például a hajtások kezdeti magasságának ésszerű határokon belül való növelése, gondolva arra, hogy a fagy a talaj felé erősebb.

Sajnos az idei kései fagyok az országban erősebbek voltak annál, hogy a passzív védelem mindenütt segített volna, de a mikroklimatikus hatások így is sokfelé látványos szelekciót okoztak. Érkezett jelentés olyan esetről is, amikor dombvidéken egymástól néhány száz méterre lévő ültetvények közül a völgyben lévő gyümölcsfákon még a legfelső hajtások is elfagytak, míg a lejtőkön álló gyümölcsös sértetlenül megúszta az éjszakát.

A kései fagyok gyakoriságának növekedése és az éghajlatváltozás kapcsolata származhat abból is, hogy a globális felmelegedés energiatöbbletet ad a légkörnek. Az energiatöbblet pedig erősítheti a mérsékelt övi ciklonokat, aminek következtében például Magyarországon egy-egy melegebb időszakot erőteljes hidegbetörés követ. Ehhez még hozzájön az a tény, hogy különösen az észak és északkelet felől érkező hidegfrontok esetén rendkívül száraz levegő éri el hazánkat, hiszen a légtömeg a megérkezése előtt csapadék formájában jelentősen veszít nedvességéből, és ezt a hatást a Kárpátok vonulata tovább erősíti. Miután megnyugszik a száraz levegő, kis hőmérsékleti tehetetlenségénél fogva a derült éjszakákon nagyon gyors lehűlés veszi kezdetét. A fagy mértéke attól is függ, milyen száraz a talaj, így az aszályok tovább súlyosbítják a helyzetet. A száraz levegő és kiszáradt talaj együttese okozta a május eleji rendkívül hideg hajnalokat is.

A közeljövőben tervezzük a késői veszélyes fagyok magyarországi tendenciájának és a jövőben várható alakulásának leírását egy részletesebb tanulmány keretein belül. Kérjük, addig is figyeljék az [origo] időjárás oldalait. Véleményüket a Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez címre várjuk.

ICI Interaktív Meteorológia

Forrás: Origo