Január 6, vízkereszt napja, ahogy ezt bizonyára nagyon sokan tudják, mint ahogy azt is, hogy ez a nap a háromkirályjárás napja, a bibliai napkeleti bölcseket megszemélyesítő alakoskodók köszöntő szokása. Arról azonban, hogy milyen összetett ünnep is ez, honnan ered és hogyan került be a keresztény ünnepek sorába, s hogy régebbi ünnep, mint a karácsony, biztosan kevesebben tudnak.

Az ünnep fő tárgya a fent említett napkeleti bölcsek tisztelete, a kis Jézus imádása, ezen túl azonban Jézus megkeresztelkedésének ünnepe is, illetve a kánai mennyegző csodájáról, a víz borrá változtatásáról való megemlékezés.

Vízkereszt eredetileg Jézus születésének ünnepe, melynek nyomai a III. századtól fellelhetők, ősibb, mint a karácsony. Az ünnepnap eredeti elnevezése – Epiphania Domine (az Úr eljövetele) – is erre a tartalomra utal, s már az ókori görögök vallási kultuszaiban is az istenek megjelenését jelentette, ahol a nagyobb istenek megjelenését, „ epiphaniáját” évenként megünnepelték.
Vízkereszt Alexandriában keletkezett, ahol január 6-án tartották a szűztől született Nap (Héliosz – Aión) születésnapját. Ezt a népszerű ünnepet általában december 25-én ülték meg a hellén világban, Alexandriában azonban téves számítások és megfigyelések alapján január 6-át tartották a téli napforduló napjának. Az új kis Nap születését tehát ezen a napon ünnepelték, még azután is, hogy a naptárt kijavították. Ebbe az ünneplésbe kapcsolódtak be az alexandriai keresztények is, akik Krisztust látták a sok isten vonását magába olvasztó Héliosz alakjában. Azoknak a keresztény irányzatoknak a hívei, amelyek szerint Jézus csak keresztelkedése után vált Isten fiává, január 6-án nem születését, hanem a Jordán vizében való megkeresztelkedését ünnepelték.
De hogy kapcsolódik e naphoz a kánai mennyegző csodája?

Folytatás: CSABANET