Újabb átszervezés vár a zöldség és gyümölcs
minőségét ellenőrző hatóságra. Pedig a három hónapja megerősített
szervezet gyors eredményeket ért el: tizenötmillió forint bírságot
szabott ki, és visszaszorította a rossz minőségű déligyümölcsök
kereskedelmét.
A Lidl német üzletlánc megjelenésekor tavaly
kirobbant gazdabotrány terelte a figyelmet az árverseny szülte
minőségrontó spirálra. A vevőkért versengő élelmiszerláncok az állandó
akciózás miatt egyre gyengébb minőségű árut engednek be üzleteikbe,
hogy tartani tudják vevőcsalogató áraikat. Az árverseny győztese
gyakorta a silány importáru. Emlékezetes, hogy a Lidl-hálózat
magyarországi megnyitásakor néhány forintért árusítottak fejes
káposztát, burgonyát és más zöldségeket, és válaszul más hálózat is
filléres árakkal rukkolt elő. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs
Szakmaközi Szervezet ügyvezetője takarmánynak minősítette az egyes
üzlethálózatokban forgalmazott nagyon olcsó zöldséget, gyümölcsöt. Az
érdekképviselő úgy vélte, hogy a hazai kertésztársadalom arculcsapása,
hogy a kereskedők a jó minőségű áru helyett az említett olcsó terméket
forgalmazzák. Az ügyvezető hozzátette: a multinacionális üzletláncokat
a fejlettebb kereskedelmi kultúrájú európai országokban már
megregulázták, ott nem engedik meg a minőségrontást.
A kereskedők szerint a fogyasztó gyakran csak az árat nézi, s ha valami
kellően olcsó, akkor vásárol. Mártonffy Béla szerint különösen az olyan
szabadon forgalmazható termékek esetében, mint a zöldség és gyümölcs,
szükséges lenne a forgalomba hozott - akár hazai, akár import - áru
minőségének ellenőrzése.
Amint elfoglalta bársonyszékét, Gráf József földművelésügyi és
vidékfejlesztési miniszter a nyáron azonnal hadat üzent a minőségrontó
árletörőknek. Még eskütétele előtt kijelentette, hogy az uniós
kereskedelmi szabályok betartása mellett a végsőkig elmegy, hogy a
kifogásolható minőségű importot kiszorítsa az üzletekből.
Megszaporodtak az ellenőrzések. Az agrártárca berkein belül működő
zöldség-gyümölcs minőségellenőrök - akik korábban a külkereskedelmi
forgalomba kerülő árut vizsgálták - most már a teljes kereskedelmi
láncot ellenőrizhetik. A harmincfős csoportot irányító Németh Lajos
vezető főtanácsos beszámolt arról, hogy korábban az állat-egészségügyi
szakhatóság fennhatósága alá tartoztak, s egy közelmúltbeli átszervezés
után kerültek át a növény- és talajvédelmi szolgálathoz.
A zöldségek, gyümölcsök minőségét már a kilencvenes évektől
rendszeresen ellenőrzik. A gyorsan romló friss áruféleségek minőségi,
osztályba sorolási szabványait az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága
(ENSZ EGB), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
és az Európai Unió szabályai mellett nemzeti előírások tartalmazzák. Az
EU mintegy ötven zöldség és gyümölcs esetében kötelezővé tette a
minőségi előírások alkalmazását - magyarázza a zöldség-gyümölcs
minőségi szakreferens. Kereskedelmi forgalomba csak a szabványnak
megfelelő termékek kerülhetnek, s az is alapszabály, hogy az áru
minőségéért - osztályba sorolásáért - az áru birtokosa felel. Évről
érve egyre több importált terméket vizsgálnak. Harmadik országból
zöldség, gyümölcs csak úgy kerülhet az unióba - így Magyarországra is
-, hogy átesik a minőség-ellenőrzésen.
A csoport 2003-ban 5800 importvizsgálatot végzett, tavaly ennek csak a
felére futotta, az idén azonban minden bizonnyal meghaladják a tízezres
számot. Az importált termékek minőségének változásáról Németh Lajos
elmondta, hogy a külkereskedők hamar megtanulták: szigorodott a magyar
ellenőrzés. Már nem próbálják a magyar vásárlóra rásózni - a többi
között - a vékony és lapos, úgynevezett lepkekivit, és eltűnt az akciós
minikivi is.
Az utóbbi három hónapban 281 esetben róttak ki - összesen 15 millió
forint értékben - minőségvédelmi bírságot. Az élelmiszertörvény
változtatásával eltörölték a bírság korábbi egymillió forintos felső
határát, a minimális összeget pedig 20 ezerről 50 ezerre növelték. A
minőségellenőrök létszáma is növekszik.
Folytatás: Népszabadság
|