Február végéig dönthetnek az élelmiszeripar szereplői, csatlakoznak-e a most elkészült szakmai etikai kódexhez. A dokumentum csak "kívánatos magatartásformákat" ír elő, és nem kötelező aláírni.

Elkészült az élelmiszeripar szereplőire vonatkozó etikai kódex, amely az elvárható piaci magatartásokat és szabályokat tartalmazza.

Gráf József , a kódex kezdeményezője - miután kedden egyeztetett az agrárminisztériumban a nagykereskedelmi láncok képviselőivel - elmondta: az elkészült etikai kódex aláírásáról az azt elfogadóknak február 28-ig kell nyilatkozniuk, az aláírás várhatóan március elején lesz.

A miniszter jelezte: a megbeszélésen, amelyen részt vett a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) képviselője is, egyetértés volt abban, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által javasolt etikai kódex kiválthatja a kereskedelmi törvényben előírt etikai kódex kidolgozásának kötelezettségét a százmilliárd forintot meghaladó forgalmú kereskedelmi cégeknél.

Általános normákat fogalmaznak meg

Az etikai kódex kívánatos magatartásformákat ír elő a kereskedők, a feldolgozók és a termelők számára egyaránt. Megfogalmaznak benne általános normákat, például a vásárlók tájékoztatásának kötelezettségét, a tisztességes üzleti magatartást, a szerződések betartását, valamint a termékek minőségének garantálását.

Az agrártárca vezetője felhívta a figyelmet: a kódex nem törvényi előírás, csak kívánatos magatartásformákra utal, és az írja alá, aki akarja.

A dokumentumban elvárásokat nem számszerűsítenek, sem azt, hogy például mennyi lehet a kereskedelmi visszatérítések aránya - polcpénz -, sem pedig azt, hogy milyen arányban legyenek magyar áruk a kínálatban. Gráf József hozzátette: ugyanakkor személyes elvárása, hogy a nagy áruházláncok legalább 70 százalékban magyar árukat forgalmazzanak.


Magyar Hírlap