Lehet-e életpályát építeni úgy, hogy éveket sem látunk előre? Ötvenöt év felett van az egyéni gazdálkodók átlagéletkora és ez egyre öregszik. Ebben sok mindent szerepet játszik: akik átvették az birtokot, azok sem voltak már fiatalok. Másrészt az agrárium nem vonzó a fiatalok számára. Így azután kénytelenek az idősek a birtokot tovább vinni. Ángyán Józseffel az akadémia doktorával az öregedő mezőgazdasági gazdálkodók helyzetéről is beszélgettünk.

- Azok a fiatalok, akik mezőgazdasággal kívánnak foglalkozni, ugyanakkor nincsen meg az anyagi hátterük és nem örököltek földet, mit tudnak tenni? Milyen lehetőségeik adódnak ma Magyarországon?

- A Nemzeti Földalapot lehetne úgy működtetni, hogy ez lenne részben az a földalap, amiből az induló gazdák földhöz jutnának. De ehhez célzottan ezt a csoportot kellene megszólítania a földalapnak. Ehelyett ma az állami földek például olyan jogcímen szerezhetők meg, hogy csak a nagy állattartó telepek pályázhatnak erre. Nem a fiatal gazdák vásárolják a nagy állattartó telepeket. A részvénytársaságok részvényesei is helyben lakónak minősülnek és ilyen alapon vásárolhatnak ezekből a földekből, miközben semmi közük a helyi közösséghez. Magyarország is akkor járna el helyesen - ha már egyszer Európához csatlakoztunk és nem más tömörüléshez -, ha azokat az eszközöket próbáljuk használni, amelyek ezt a generáció váltást segítik és egyúttal a családi gazdálkodás folytonosságát. Ezzel a vidék gazdaságának stabilitását próbálják megerősíteni.

- Melyek azok az elemek, amelyekkel segíteni lehetne a fiatal gazdák megélhetését?

- Európában ennek a folyamatnak a megállítására nagyon jól kitalált rendszerek vannak. Két alap intézkedés, amely a vidékfejlesztési tervhez kötődően Magyarországon is bevezethető lenne: az egyik a korai nyugdíjazás intézménye, illetve a fiatal gazdák induló támogatása. A lényege az, hogyha egy idősödő gazda elér egy bizonyos életkort - ez általában 55 év Európában - és úgy dönt, hogy ő az árutermelő mezőgazdasági tevékenységet befejezi, akkor egy bizonyos területet magának megtarthat az önellátás biztosítása érdekében. Idős gazdát megilleti az úgynevezett korai nyugdíj. A fiatal gazda pedig jogosulttá válik a fiatal gazdák induló támogatására. Sajnálatos módon Magyarország ezekkel az eszközökkel - annak ellenére, hogy 2004. májusa óta tagjai vagyunk az uniónak - nem élt. A korai nyugdíjazás jogintézményét 2006. január elsejével tervezte indítani, de nem indult el oly annyira sem, hogy a forrásait is kérte a tárca, hogy Brüsszel csoportosítsa át a vidékfejlesztési tervből. Idei évre rendelkezésre állt volna 4,9 tized milliárd forint, ennek az elvonását javasolja Brüsszelnek a tárca. Ennek a jogi kereteit sem teremtette meg a földművelési tárca. Nagyon nagy baj ez, mert ez a rendszer egységet alkot, és ha bizonyos elemeit nem indítjuk, akkor nincs lehetőségünk más elemek előnyeit sem kihasználni.

- Például Franciaországban nemcsak az EU támogatásokat, illetve az állami támogatásokat lehet igénybe venni, hanem bizonyos tartományokban még külön támogatás is jár.

- Majdnem minden intézkedésnél van olyan lehetőségünk, ha azt fiatal gazda igényli, akkor kedvezményesebb feltételeket teremtenek, mintegy ösztönzöm a fiatalokat, hogy vegyék igénybe ezeket az eszközöket. Másrészt az európai rendszerben három támogatási forma egymás mellett él. Vannak az európai forrásból támogatott és társfinanszírozott ügyek. Vannak a társfinanszírozott nemzeti költségvetési ügyek, és vannak a tisztán nemzeti költségvetésből adható támogatások. El lehet fogadtatni olyan jogcímeket, melyek a közös agrárpolitikának pillanatnyilag nem részei, de az adott országban fontosak. Először az alapeszközöket kéne Európából átvenni, de sürgősen és nagyon gyorsan és ezt követően gondolkodnunk azon, hogy tudjuk tovább erősíteni azt a folyamatot, amelyben a korosztály összetétele a lényegesen fiatalabb irányba tolódik el. Az ideális a 45 év, ami ma 55 év.

Forrás: Magyar Rádió