Lesz gazdaság, de nem családi |
Írta: Geiger | |
2007. július 08. vasárnap 18:27 | |
Kihúzhatja a talajt a családi gazdálkodók alól az a várhatóan két éven belül életbe lépő egységes farmtámogatási rendszer, amely ezt a jogi meghatározást nem ismeri. A változásnak az ismét politikai és szakmai viták kereszttüzébe került földbirtok- szabályozásban is szerepe lehet. Két éven belül más gazdálkodási formára kell átállnia a jelenleg működő mintegy tizenötezer családi gazdaságnak, ha az agrárkormányzat - az EU-val kötött megállapodásának megfelelően - 2009-ig bevezeti az egységes farmtámogatási rendszert. Ennek egyik lényeges eleme, hogy a támogatásokban csak olyan gazdálkodó, illetve vállalkozás részesülhet, amely önálló, s így tételesen elszámoltatható jogi személyiség. Ebben a megközelítésben a jelenleg Magyarországon szintén kedvezményezett "segítő családtag" nem az. Információink szerint a kormányzati szakértők már keresik az átállás lehetséges megoldásait, mert az ügy - mint egyik informátorunk fogalmazott - "politikailag jól kiaknázható". A családi gazdaságról mint agrárgazdálkodási formáról már öt évvel ezelőtti bevezetésekor tudni lehetett, hogy az a szigorúan értelmezett uniós agrárszabályozásba nem illeszthető bele - mondta munkatársunknak Raskó György agrárközgazdász, korábbi földművelésügyi államtitkár. Ráadásul - tette hozzá - azok nagy része valójában nem is működik klasszikus értelemben vett farmként, inkább a kedvezmények, támogatások, kiemelt földvásárlási lehetőségek igénybevételére, rosszabb esetben egyenesen adóelkerülési céllal jött létre. Az Orbán-kabinet 2002-ben például húszéves kamatmentes hitelhez segítette a birtoknövelést megcélzó gazdákat, s ezek megítélésekor előnyt élveztek a családi gazdaságok, miként a földvásárlási előjogok törvényi szabályozásában is első helyre kerültek. Utóbbit később a következő kormányzat módosította, így jelenleg az első helyen a földet ténylegesen használó bérlő szerepel. (Lényegében ennek viszszaállítását szeretné elérni a Fidesz népszavazási kezdeményezésének egyik pontja.) Megfelelő jogi szabályozással, mindezekkel együtt, azonban mégis beépíthető az új rendszerbe is a családi gazdaság fogalma, és erre több uniós országban is akad példa - állította lapunknak Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára. Ugyanakkor hozzátette, gazdasági értelemben "ma nem igazán sikk a családi gazdálkodás". Szerinte ugyanis a sajátos gazdaságok száma egyre csökken a kedvezmények fokozatos megvonása miatt. Példaként említette a bejelentett családtagok (akár egy alanyi jogon tb-fizetési mentességet élvező egyetemista) után már kötelezően fizetendő járulékokat. Úgy véli, "az 1997-ben kialakított őstermelői rendszert is meghaladta az idő", felülvizsgálatában pedig a gazdakörök készek az egyeztetésre a kormánnyal. Ugyanakkor a családi gazdálkodói státusz esetleges megszüntetése óhatatlanul magával vonzza a földtörvény újragondolását is, mivel a jelenleg hatályos szövegben ez a státusz szerepel. Úgy tudjuk, a politikai és szakmai viták középpontjában az kérdés áll, mit erősítsen az új szabályozás: a bérleti rendszer stabilizálását, a hosszú távú szerződéseket vagy a jelenlegi földtulajdon-szerzési korlátozásokat, különösen a külföldiek magyarországi birtokszerzésének tiltását. Ez utóbbi fenntartására az EU-val kötött egyezség alapján 2011-ig van joga a magyar törvénykezésnek, ezt a határidőt a hazai agrárdiplomácia további három évvel meg kívánja hosszabbítani.
|