A gyümölcs- és méztermés egyszer több, másszor kevesebb, az időjárás függvénye szerint. Idén hosszú volt a tél, késett a kikelet, s amikor megérkezett, nyári hőséggel és fényekkel köszöntött be. Szinte napok alatt történt meg a természetben az, ami máskor hetek alatt zajlik le. – írja a Fejér Megyei Hírlap.

- Sajnos, kinyíltak az első akácvirágok is - konstatálja szomorúan a tényt Tuboly Zoltán sárkeszi méhész. Máskor örömmel szimatol bele a levegőbe, amint érezhető a kábító, édes illat, de ez május közepén szokott történni!

- A hosszú tél alatt legyöngültek a méhek, méhésztársaim is nagy elhullásokról számolnak be - mondja a méhes gazda. - A rovarok három hónapig tudják tartani a székletüket, de utána a kaptárba végzik el a dolgukat, hasmenésesekké válnak, fertőzéseket kaphatnak. Viszont nem repülnek ki, mert nem olyan az időjárás. Ez történt idén is. A méhanyák sem petéznek addig, amíg bizonyos hőmérséklet nincs odakinn, kevesebb és gyengébb méhek indultak neki a nektárgyűjtésnek. Egy-egy családban 40-50 ezer megporzó méh szokott útra kelni, most nem ritka a 15-20 ezres család. Egyszerre nyílnak idén a gyümölcsvirágok is, s kevesebb méh jut rájuk.

A repce is sárgállik mindenfelé a határban, ám ez is csalóka látvány - legalábbis a méhek szempontjából. A kinyílt virágnak napokig 20-22 fok melegre van szüksége ahhoz, hogy elegendő nektárt tartalmazzon, ám a meteorológia hűvöset jelez. A méhek kevesebb nektárral kénytelenek megelégedni, azt viszont maguk is elfogyasztják, felélik, amit sikerül behordaniuk. A méhek a gyűjtött virágporból nyerik a fehérjét és a vitaminokat, a mézből pedig szénhidrát-szükségletüket fedezik. A méhész a felesleget veszi el a rovaroktól, ha mindent elzsákmányolna tőlük, az állományban tenne kárt. Magyarországon az akácméz a legnépszerűbb, abból fogy a legtöbb, elképzelhető, hogy hiány keletkezik belőle. Egy kilónyi akácméz 50 ezer méh rakományából gyűlik össze! A küzdelem a külföldi és kevert, hígított, gyöngébb minőségű mézek ellen folytatódik, de így nyilván nehezebb.