A kis- és középvállalkozások verseny- képességének javítására többet fordít majd az Európai Unió a következő költségvetésében, a közösségi szabályozásban pedig külön figyelmet fordít támogatásukra, érdekeik előtérbe helyezésére.

Az Európai Bizottság a közelmúltban 68 irányelv visszavonásáról döntött - ezek nem kellőképp vették figyelembe a közösségben működő kis- és középvállalkozások érdekeit, igényeit, sajátosságait. Ez is jelzi az EU szemléletváltását: a közösségben ugyanis közel 25 millió kkv működik, amelyek a versenyszféra dolgozóinak kétharmadát, közel 75 millió embert foglalkoztatnak, cégenként átlagosan hat főt. A bizottság adatai szerint az új állások 80 százalékát a kkv-k hozták létre.


A bizottság új kis- és középvállalkozási definícióval kapcsolatos ajánlása 2003-ban született meg, hazánkban pedig a csatlakozás pillanatától hatályos. A definíció szerint mikrovállalkozásnak az a cég számít, amely 10 főnél kevesebbet foglalkoztat, és az éves forgalma kétmillió eurónál kevesebb. A középvállalkozás 11-50 alkalmazottal dolgozik, éves forgalma pedig 2-10 millió euró között alakul. Az 51-250 közötti létszámú vállalkozások, amennyiben forgalmuk 11-50 millió euró közötti összeg, középvállalkozásnak minősülnek. Az új szabály továbbá három új vállalatkategóriát nevez meg: az autonóm, a partner és a kapcsolódó vállalkozást.


Fontos feladattá tette az unió a szektor tőkéhez juttatását - a jelenlegi szabályozás sokszor kizárja ezt a kört a támogatásokból. A Strukturális Alapok 2000-2006 közötti 199 milliárd eurós büdzséjének 11 százalékát, 21 milliárd eurót fordítanak közvetlenül kkv-fejlesztésre. A következő pénzügyi időszakban ennél jóval többre van szükség: különösen a regionális kutatási és innovációs programoknál, illetve a kkv-hálózatok, klaszterek támogatásánál, amelyek révén bővülhet az innovatív vállalkozások száma, továbbá új pénzügyi eszközök létrehozásához. A bizottság a tervek szerint összefüggő kkv-keretrendszert állít fel, létrehozza a versenyképességi és innovációs programot, erősíti a közösségi politikákban a kisebb cégek szerepét, érvényesíti igényeiket, támogatja az induló vállalkozásokat, piacra jutásukat és növekedésüket.


Az EU átláthatóbb és széleskörűen nyilvános hitelbírálati kritériumokat tart szükségesnek, és a tőkegarancia-rendszerek kiterjesztését. Ezenkívül olyan társasági- és jövedelemadó-rendszereket szorgalmaz, amelyek erősítik a vállalkozások önfinanszírozási képességét. A tagállamoknak ösztönözniük kell a kockázati tőkebefektetéseket, és garantálniuk kell, hogy továbbfejlesztik a rendszert, emellett átláthatóbbá kell tenniük a kis cégek könyvvitelére vonatkozó szabályokat.

Forrás: Népszabadság